Az egyszerűsítés alkalmazhatóságának elvesztését eredményezhetik a számlázási hibák

Háromszögügyletnek nevezzük azokat az értékesítéseket, amikor három, különböző uniós tagországban nyilvántartásba vett adóalany között úgy zajlik a termékértékesítés, hogy az áru az első értékesítőtől (A) közvetlenül a láncban utolsó vevő (C) részére kerül elszállításra, miközben az áru értékesítése egymást követően zajlik le (A)-(B), majd (B)-(C) felek között. A háromszögügylet egyszerűsítés lényege, hogy a köztes szereplőnek nem kell emiatt a célországban adóalanyként bejelentkeznie és adót fizetnie – annak ellenére, hogy ebben az országban teljesít termékértékesítést – hanem helyette a végső vevő teljesíti az adókötelezettséget fordított adózás keretében.

Számos magyar társaság – különösen a gyártó szektorban – érintett háromszögügyletben a határon átnyúló értékesítéseivel összefüggésben, amely során jellemzően kihívást szokott jelenteni az egyszerűsítés feltételeinek, valamint a számlázási követelményeknek való megfelelés. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján az adóhatóság már eddig is kiemelt figyelmet fordított a számla formai követelményeinek vizsgálatára is, mely formális megközelítést tovább erősítheti a fenti ítélet.

Az EUB ugyanis arra az álláspontra jutott, hogy amennyiben a háromszögügyletben résztvevő köztes szereplő által kibocsátott számla nem tartalmazza a „fordított adózás” kifejezést, akkor nem alkalmazható a háromszögügylet egyszerűsítés, és ez esetben nem a végső vevő tekinthető az adófizetésre kötelezettnek. Ezen mulasztás pedig utólag, még számlakorrekció útján sem orvosolható, akár olyan megjegyzés hozzáadásával sem, amely pontosítja, hogy a számla valójában Közösségen belüli háromszögügyletre vonatkozik. Hiszen az EUB értelmezése szerint a számlán való hivatkozás nem csupán egy egyszerű formai feltétel, hanem tartalmi követelménye is egyben az egyszerűsítésnek, mert a végső vevő ezáltal szerezhet tudomást arról, hogy ő ilyen ügyletben vesz részt és őt terheli az áfafizetési kötelezettség.

A fentiek alapján javasoljuk minden érintett számára a számlázási gyakorlat felülvizsgálatát ilyen típusú ügyletek esetén, kiemelt figyelmet fordítva a számla formai követelményeire is, hiszen az ítélet alapján ezek a hiányosságok utólag, még számlakorrekcióval sem orvosolhatók.

Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben nem teljesülnek az egyszerűsítés feltételei, abban az esetben a köztes szereplőnek áfafizetési kötelezettsége merülhet fel a célországban. Célországbeli adószám hiányában pedig a köztes szereplő Közösségen belüli termékbeszerzés címén belföldön adózna, amely után nem illetné meg őt az adólevonási jog mindaddig, amíg nem igazolja, hogy a célországbeli kötelezettségének eleget tett.

Az ítélet akár az adóhatóság számára is hivatkozási alap lehet a jövőben egy ellenőrzés során. Emiatt is nagyon fontos, hogy az érintettek kiemelt figyelmet fordítsanak a vonatkozó követelmények teljesítésére az ilyen típusú ügyletek esetén.

Amennyiben kérdése merülne fel a fentiekkel kapcsolatban, szakértőink örömmel állnak rendelkezésére.