Fókuszterületek a NAV aktuális ellenőrzési gyakorlatában

Utalvány mint béren kívüli juttatás

Az Szja tv. egyes esetekben kedvezőbb adózást állapíthat meg a munkáltató által a munkavállalóknak adott utalványokkal összefüggésben, azonban ennek elengedhetetlen feltétele, hogy az utalvány nem lehet visszaváltható.

A NAV közelmúltbeli ellenőrzései során számos olyan esetre derült fény, amikor a munkavállalók a részükre (kedvezményes adóteher mellett) juttatott utalványokat a megszerzést követően készpénzre válthatták és/vagy azt valamilyen kiemelkedő teljesítményre való tekintettel kapták.

Ez a gyakorlat több ponton jogsértőnek minősül, hiszen amellett, hogy az utalványok visszaválthatósága önmagában kizárja a kedvezőbb adókezelést, felmerülhet annak a kérdése is, hogy a munkáltató az utalványt a munkavállaló tevékenységének ellenértékeként adja-e, amely szintén kizárja a kedvezőbb adókezelést.

A jogsértő magatartás megállapítása esetén a NAV az adókülönbözet megállapításán túl bírságot is kiszabhat – ennek elkerülésére a munkáltatónak önellenőrzéssel, és a tényleges adóteher megfizetésével van lehetősége, a hatóság ellenőrzésének megkezdéséig.

Tájékoztatása szerint a NAV ezernél is több olyan céget azonosított, ahol a fentihez hasonló visszaélésre kerülhetett sor, így a közeljövőben számos, a fenti kérdésre kiemelten fókuszáló ellenőrzés várható. Érdemes ezért megfontolni a béren kívül, természetben adott juttatások adókezelésének felülvizsgálatát és szükség esetén az adókülönbözet rendezésést a szükséges önellenőrzések benyújtása mellett.

KATA

A KATA törvény (Katv.) jövő év elején hatályba lépő módosítása jelentős visszhangot váltott ki a hazai gazdasági életben. A bizonyos esetekben emelkedő adóterhekkel és az adatszolgáltatási kötelezettségekkel összefüggésben ismét előtérbe került az úgynevezett bújtatott munkaviszony kérdésköre: így a kisadózókkal kötött megbízási, vállalkozási szerződés és a munkaviszony elhatárolása.

A vonatkozó szabályozás értelmében az adóhatóság az ellenőrzési eljárás során „vélelmezi” (feltételezi) a munkaviszony fennállását, és ennek a vélelemnek a cáfolatára ad lehetőséget.

A bújtatott munkaviszony ellen szól például, ha a kisadózó az éves bevételének több mint a felét nem a vizsgált szerződő partnertől szerezte, valamint ha a megbízónak nincs utasítási joga a kisadózó tevékenységét illetően. A törvény tételesen felsorolja azokat a feltételekt, amelyek közül legalább kettőnek teljesülnie kell ahhoz, hogy a munkaviszony fennállásának vélelme megdőljön.

Amennyiben az adóhatóság az ellenőrzés során arra a következtetésre jut, hogy a felek közötti viszony valós tartalmát tekintve munkaviszony, úgy a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó, összességében magasabb adóterhek és eltérő adatszolgáltatási kötelezettségek irányadóak, valamint bírság kiszabására is sor kerülhet.

A fentiek alapján érdemes megfontolni a megbízási jogviszony keretében (pl. KATA-s adózók) „foglalkoztatott” magánszemélyek esetében a nyújtott juttatások adókezelésének felülvizsgálatát.