Hiányzik az egyetértés az online cégek adóztatásában

A digitális üzleti modellek térhódításának növekvő kihívásaira és az agresszív adótervezés visszaszorítására az OECD a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting, vagyis adóalap-erózió és nyereségáthelyezés) első akciótervével összhangban egy új egységesített megközelítést fogalmazott meg a digitális üzleti modellek adóztatására vonatkozóan. Az egyes érintett szereplőnek lehetőségük nyílt véleményüket, valamint javaslataikat megfogalmazni a tervezetre. Az új megközelítés gyakorlatba történő átültetése, valamint az új és jelenlegi szabályok együttes alkalmazhatósága számos kérdést vetett fel valamennyi érintett szereplő részéről.

Ellenérdekek és erős amerikai nyomás

A Deloitte korábban részletesen írt a digitális üzleti modellek térhódításával együttesen növekvő, egyes országok adóztatási jogának megteremtését, valamint a jövedelem országok között történő méltányos elosztását érintő kihívásokról. A vonatkozó nemzetközi kezdeményezések alapvető célja, hogy a digitális üzleti modellek útján elért nyereség arányos módon adóztathatóvá váljon a jövedelemszerzésben érintett valamennyi országban.

Az OECD a digitális üzleti modellek adóztatására vonatkozó kihívásokra 2019 novemberében kiadott tervezetében egy új, egységes megközelítést javasolt. Az új megközelítés a hagyományos fizikai jelenlétre vonatkozó feltételek kiegészítéseként egy gazdasági nexust tervez bevezetni, a tényleges piaci jelenlét, vagyis a végfelhasználók részére történt szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés alapján. A méltányosabb jövedelemallokációra való törekvésekkel összhangban a jelenlegi transzferár szabályok is kiegészülnének egy többlépcsős szabályrendszerrel.

Az új megközelítés alapján az egyes érintett szereplőknek lehetőségük nyílt véleményüket, valamint javaslataikat kifejezni az OECD részére. A november 12-ei határidő lejártáig a multinacionális vállalatok, szakmai szövetségek, tanácsadók, kormányközi szervezetek, valamint civil társadalmi szervezetek részéről több, mint háromszáz visszajelzés érkezett, amelyek alapvetően az egyes érintett szereplők sok esetben ellentétes érdekvédelmi törekvéseit tükrözik. Érdemes kiemelni ugyanakkor az ENSZ szakértői bizottságának többekkel egybecsengő véleményét, amely a felvázolt megközelítés komplexitása és a bevezetés nehézségei kapcsán annak teljes újragondolását és leegyszerűsítését javasolja.

Az egyes visszajelzéseken túl nemrég nyilvánossá vált az a levél, amelyet az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma az OECD részére küldött a tervezettel kapcsolatban. A levélben az Egyesült Államok jelezte, hogy határozottan ellenzi a digitális üzleti modellek jelen formában tervezett megadóztatását. Az USA szerint a tervezett megközelítés káros és kifejezetten diszkriminatív hatással van az amerikai érdekeltségű cégekre, valamint aggodalmát fejezte ki az új megközelítés összeegyeztethetőségét tekintve a jelenlegi szabályrendszerrel. Az amerikai álláspont szerint a tárgyalásoknak abban is fontos szerepük van, hogy megelőzzék az olyan egyoldalú lépéseket, mint például a digitális üzleti modellek adóztatása, amely veszélyezteti az országhatárokon átnyúló adózás rendszerében régóta fennálló nemzetközi konszenzust.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma szerint a digitális gazdaság adóztatását célzó kezdeményezéseket az adózásról szóló kétoldalú egyezmények kiegészítéseként kell implementálni. Amennyiben pedig a digitális üzleti modellek adóztatása mégis az egyes országok belső jogszabályán keresztül valósulna meg, akkor azt mindenképpen széles konszenzusnak kell megelőznie.

Ellenállásba ütközött az EU kezdeményezése is

Az elmúlt évek során az OECD mellett EU-s szinten is előtérbe kerültek a digitális üzleti modellek adóztatását vagy azt megalapozó célú intézkedések. Ennek egyik kulcseleme a 2013/34/EU irányelv kiegészítése. A kapcsolódó tervezet alapján azoknak a cégeknek, amelyeknek éves bevétele meghaladja a 750 millió eurót, országonkénti bontásban nyilvánosságra kellene hoznia az adott országban keletkezett bevételt, valamint az azok után ténylegesen megfizetett nyereségadó összegét

– mondta Póczak Ferenc, a Deloitte Magyaország Adó- és Jogi tanácsadási üzletágának partnere.

A tervezet – nem titkolt módon – az európai piacon jelenlévő legnagyobb online tech-cégeket célozná meg. A szigorúbb átláthatósági követelményekre vonatkozó törekvések ugyanakkor ellenállásba ütköztek, mivel az Európai Tanács által nemrégiben lefolytatott szavazáson a 28 EU-tagállamból 12, köztük Magyarország is elutasította az előterjesztést.

Mihamarabbi megegyezés szükséges

Mi következik most egy ilyen helyzetben? Az OECD előzetes várakozásaival összhangban az új megközelítés jelenlegi szabályozásba való átültetése mellett az egyes ellenérdekelt szereplők érdekeinek egymáshoz való közelítése lesz a következő lépés. A kialakítási és egyeztetési folyamat során felmerülő nehézségek ellenére az OECD és az EU töretlennek látszó lendülettel sürgeti az új megközelítés, valamint a szigorúbb átláthatósági követelményekre vonatkozó szabályozások részleteinek mihamarabbi, konszenzusos alapon történő kidolgozását és a vonatkozó szabályok bevezetését.

A nemzetközi szabályozás bevezetésének szükségességét tükrözi, hogy az OECD előirányzott javaslataival összhangban és a folyamatban lévő intézkedéseken túl világszerte számos ország vezetett már be helyi szintű rendelkezéseket a digitális szektort érintő nyereségadók, valamint az átláthatóbb működés vonatkozásában.