Október 1-jétől indult a karbonvám jelentési kötelezettség

A szabályozás bevezetésének szükségessége

Az európai zöld megállapodás (ismertebb nevén: European Green Deal) világos utat jelölt ki az EU azon ambiciózus célkitűzésének eléréséhez, miszerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55%-kal csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, 2050-re pedig klímasemlegessé váljunk. E cél eléréséhez pedig a karbonvámra kulcsszerep hárul majd. Mielőtt azonban a karbonvám, vagy CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism) részleteit megvizsgálnánk, érdemes pár szóban kitérni az ETS rendszerre.

Amennyiben egy vállalat termelési, vagy egyéb tevékenysége során keletkező közvetlen ÜHG kibocsátása meghaladja az ETS rendszer valamelyik tevékenységi küszöbértékét (pl.: teljes bemenő hőteljesítmény több mint 20 MW), úgy a vállalat közvetlen kibocsátásai ETS rendszer kötelezetté válnak. Az ETS rendszerben bizonyos vállalatok – szabályozott kiosztási rend alapján – térítésmentes kvótákat (EUA) kapnak, amelyek egységenként 1 tonna ekvivalens CO2 kibocsátására adnak jogosultságot. Amennyiben az adott vállalat működése során keletkező kibocsátást nem fedezi a térítésmentesen kapott kvóta, a különbözetet meg kell vásárolnia. Ha pedig egy gazdálkodó tevékenysége alacsonyabb kibocsátással jár, mint amennyire a kapott kvóták alapján jogosult lenne, a fel nem használt kvótákat értékesítheti. A kvóták eladása és vásárlása tőzsdén (pl.: lipcsei tőzsdén) keresztül, OTC piacokon vagy két oldalú megegyezések keretében történik. Az EUA egység árupiaci (commodity) terméknek minősül és kereskedésére többnyire ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi hasonló termékre.

Mivel az ETS rendszer hatálya csak az Európai Unión belül végzett tevékenységekre terjed ki, a CO2-intenzív termékek gyártása (pl.: cement, alumínium) jelentősen drágább az unión belül, mint azon kívül. Emiatt az EU-s piaci szereplők versenyhátrányba kerülhetnek azokkal a harmadik országbeli gyártókkal szemben, akikre nem vonatkozik hasonló környezetvédelmi intézkedés. A jelenleg érvényes ETS rendszer szabályozásában az ún. szénszivárgás lista hivatott ezt a versenyhátrányt mérsékelni azáltal, hogy az meghatároz egy olyan vállalati kört energiaintenzitás és kereskedési intenzitás alapján, akik a nekik térítésmentesen kiosztható kvóta mennyiség 100%-ára jogosultak (szemben 0 vagy 30%-os kiosztással). A tartósan növekvő kvóta árak és a térítésmentes tervezett 100%-os kiosztás kivezetése miatt az Európai Unió létrehozta a CBAM-et, hogy az eddig térítésmentes kiosztással enyhített versenyhátrányt a következő 10 évben a karbonvám fokozatos bevezetésével váltsa fel, és így az Unión belül megerősítse a karbonár ösztönző hatását.

A 2023.10.01. és 2025.12.31. közti átmeneti időszak

Az október 1-jén indult átmeneti szakaszban felmerülő jelentési kötelezettség egyelőre csak néhány olyan áru behozatalát fogja érinteni, amelyek előállítása szén-dioxid-intenzív és amelyek esetén magas a kockázata az esetleges szénszivárgásnak. Ezek a cement, vas és acél, alumínium, műtrágya, villamos energia és a hidrogén. A bevezetési folyamatban aztán egyre bővül az érintett termékek köre, míg végül majd az ETS hatálya alá tartozó termékek több mint fele karbonvám köteles lesz.

Az első fázis célja, hogy az összes érintett fél (gyártók, importőrök és hatóságok) megszokja és megtanulja a szabályozással járó kötelezettségeket, különös tekintettel a kibocsátás számszerűsítésére. Ennek megfelelően az átmeneti időszakban fizetési kötelezettség nem fogja terhelni az érintett vállalatokat, csak negyedéves jelentések formájában kell adatot szolgáltatniuk a következő tartalommal (az első adatszolgáltatás határideje 2024. január 31. napja lesz):

• az egyes árutípusok teljes mennyisége;
• a tényleges összes beágyazott kibocsátás;
• a teljes közvetett kibocsátás;
• a származási országban az importált árukba beágyazott kibocsátásért fizetendő CO2-díj (amennyiben ilyen létezik az adott országban), figyelembe véve a rendelkezésre álló kedvezményeket vagy más kompenzációs formákat.

A karbonvámot bevezető 2023/956 EU rendeletben (a továbbiakban: „Rendelet”) foglalt definíció szerint beágyazott kibocsátásnak az áruk termelése nyomán felszabaduló közvetlen kibocsátás, és bizonyos termékek esetében a termelés során felhasznált villamos-energia termeléséből származó közvetett kibocsátás felel meg. A beágyazott kibocsátás számítására vonatkozóan a Rendelet IV. melléklete tartalmaz részletes szabályokat.

A 2026-tól érvényes végleges időszak

A második szakasz 2026. január 1. napján történő életbelépésével CBAM nyilatkozattevői státuszt kell igényelnie minden olyan vállalatnak, amely karbonvám-köteles árut kíván importálni. Az importőröknek azután évente CBAM-nyilatkozatot kell benyújtaniuk az előző évben az EU-ba importált áruik mennyiségéről, valamint a kapcsolódó beágyazott ÜHG-kibocsátás mennyiségéről. Az importőröknek a behozott termékekkel összefüggésben minden 1 tonna beágyazott CO2 kibocsátás után CBAM tanúsítványt kell majd venniük, ezen tanúsítványok számát szerepeltetni kell a jelentésben.

A vásárlandó tanúsítványok száma mérsékelhető lesz a harmadik országban már esetlegesen megfizetett CO2-díj (ún. effective carbon price) figyelembevételével, melyek kapcsán a Rendelet 9. cikke értelmében a Bizottság várhatóan további értelmező szabályozást fog bevezetni. A nyilatkozatban szereplő szén-dioxid-kibocsátási értékeket hitelesíttetnie is kell majd az importőröknek. A tanúsítványok ára az ETS kibocsátási egységek heti átlagos árverési ára alapján kerül majd meghatározásra. A CBAM-tanúsítványokat a tagállamok fogják értékesíteni egy közös központi platformon keresztül az adott tagállamban letelepedett, engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőknek. Ebből következik tehát, hogy kizárólag az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevők vásárolhatnak tanúsítványokat. Ezeket a tanúsítványokat a CBAM-nyilvántartáson keresztül minden év május 31-ig kell visszaadni, első alkalommal 2027-ben a 2026-os évre vonatkozóan.

Annak érdekében, hogy az ETS és a CBAM rendszerek versenysemlegességet biztosítva működhessenek egymás mellett, az ETS és CBAM által egyaránt érintett termékek esetében csak olyan arányban lesz szükséges CBAM egységekkel ellentételezni az importált termékek vonatkozásában számított beágyazott kibocsátásokat, mint amilyen mértékben ugyanazon termékre vonatkozó, ETS Rendszerben történő térítésmentes kiosztás csökken. Ez a gyakorlatban egy összetettebb számítás alapján kerül majd meghatározásra, mely részletszabályozása még kidolgozásra vár. Az ún. CBAM factor alapján, mely 2026-ban még csak 97,5%, de 2030-ban már 51,5% lesz, sejthető, hogy milyen mértékű lesz az CBAM ellentételezési kötelezettség. Ahogy azt már említettük a „Fit for 55” által kitűzött ambiciózus célok elérése érdekében a 2026-2034 közötti időszakban a térítésmentes kiosztás mértékét fokozatosan csökkenteni fogják a térítésmentes kiosztás végleges kivezetése céljából.

Fontos kiemelni, hogy a jelentési kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése már az átmeneti időszakban is bírságot vonhat maga után. Érdemes tehát mielőbb lépéseket tenni az érintett vállalatoknak a jelentési kötelezettségre való felkészülés érdekében. A Deloitte szakértői kidolgozták a CBAM Compliance Manager elnevezésű megoldást, amely együttműködve a cégek belső vállalatirányítási rendszerével automatizált funkciókkal segíti az adatgyűjtési, adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségek teljesítését. A megoldást bemutató tájékoztatót ezen a linken tekinthetik meg. Amennyiben Ön számára is érdekesek lehetnek karbonvámmal kapcsolatos digitális megoldások, szakértő kollégáink szívesen állnak rendelkezésére.