Adóváltozások 2022

1. Kiskereskedelmi szektort érintő változások
2. Légiforgalmi szektort érintő változások
3. Pénzügyi szektort érintő változások
4. Telekommunikációs szektort érintő változások
5. Energiaszektort érintő változások
6. Gyógyszerszektort érintő változások
7. Jövedéki adót érintő változások
8. Gépjárműadót érintő változások
9. Egyszerűsített foglalkoztatást érintő változások
10. Reklámadót érintő változások

Kiskereskedelmi szektort érintő változások

A népegészségügyi termékadó

A Korm. rendelet több tekintetben módosítja a népegészségügyi termékadót.
VTSZ szám tekintetében a Kombinált Nómenklatúra 2022. május 15-én hatályos szövege szerinti vámtarifaszámokat kell figyelembe venni, a korábbi 2018. január 1-jei állapot helyett.

A szörpök tekintetében jelentős változás, hogy azok akkor is a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartozhatnak, ha kizárólag édesítőszerrel vagy részben édesítőszerrel készülnek.

A termékadó főbb változásait az alábbiakban mutatjuk be.

• Üdítőital: változik a kivételek köre, így például a törvény 50%-os gyümölcs, illetve zöldséghányadot követel meg. A szörp besorolása több lépcsőssé válik. A receptúra alapján az üdítőital adómértéke 8 és 310 Ft/liter között mozoghat a cukortartalomtól függően, vagy ha a termék édesítőszert tartalmaz.
• Energiaital: a módosítás értelmében, ha az energiaital bármilyen mennyiségű koffeint (metil-xantint) és taurint tartalmaz, rögtön az eddig is magasabb, a változással 390 Ft/literre emelkedett adómértékbe esik. Fontos változás, hogy ez akkor is igaz, ha a termék nem taurint, hanem ginsenget, L-arginint vagy ezek kombinációját tartalmazza. Az ilyen hozzáadott anyagokat nem, de koffeint legalább 15 milligramm/100 milliliter mennyiségben tartalmazó italok adómértéke 50 ft/literről 65 Ft/literre változik.
• Előrecsomagolt cukrozott készítmény: a módosítás bővítette a vonatkozó törvény korábbi alkategóriáit, amelyek esetében az adómérték 40 Ft/kg és 210 Ft/kg között mozog.
• Sós snack: a módosítás a termékdíj hatálya alá vonja, az eddig kivételt képező, pirított vagy puffasztott termékeket, bizonyos só és zsírtartalom esetén.
• Ételízesítő: az adómérték 300 Ft/kg vagy /liter mértékről 390 Ft/kg vagy /liter mértékre nőtt.
• Ízesített sör, alkoholos frissítő: a módosítás két adómértéket vezet be, azzal, hogy alacsonyabb, 10 Ft/liter adómértékkel adóztatja azon termékeket, amelyek édesítőszerrel készülnek vagy cukortartalma az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget nem haladja meg. Ennél magasabb cukortartalmú termékek esetében a korábbi 25 Ft/liter adómérték 33 Ft/literre módosul.
• Gyümölcsíz: a módosítás az ízesített sörhöz, alkoholos frissítőhöz hasonló bontást vezet be 780 Ft/kg és 260 Ft/kg adómértékekkel.
• Csemege, előrecsomagolt édes, sós tészta: a módosítás új kategóriákat vezet be 65 Ft/kg és 210 Ft/kg adómértékekkel.

A fenti változások 2022. július 1-jén lépnek hatályba.

A kiskereskedelmi adó

A Korm. rendelet értelmében, az érintett adóalanyoknak, a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévben, 2022. november 30-ig egyszeri, a 2021. évben kezdődő adóév kiskereskedelmi adójának 80 százalékával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót kell megállapítani és megfizetni.

A kiskereskedelmi adó mértéke, a 2023-ban kezdődő adóévében a következők szerint alakul:

• az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után továbbra is 0%,
• az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15% (0,1% helyett),
• az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1% (0,4% helyett),
• az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1% (2,7% helyett).

A 2023-ban kezdődő adóév adóelőlegének megállapítása során az új adókulcsokat kell alkalmazni.

A jelentősen emelkedő adóteher (emelkedő kulcsok és pótadó) következtében érdemes lehet felülvizsgálni az adózóknak az adóköteles tevékenységük folytatásának módját. Tekintettel arra, hogy az ugyanazon értékesítési csatornán keresztül történő értékesítésből származó árbevétel adóalapot képez – függetlenül attól, hogy egyébként az magánszemélyek vagy adóalanyok részére történik-e – jelentős megtakarítás érhető el a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi tevékenység megfelelő szétválasztásával. Át kell gondolni továbbá a kapott kedvezmények alkalmazását is, tekintettel arra, hogy ezek után szintén adót kell fizetni.

A szűkszavú szabályozás miatt általánosságban is megfontolandó a kiskereskedelmi adó kalkulációjának a felülvizsgálata az egyes ügyletek szintjén, hogy biztosan a megfelelő és csak az indokolt bevételek és kedvezmények után történik-e adófizetés.

Légiforgalmi szektort érintő változások

A Korm. rendelet bevezeti a légitársaságok hozzájárulását, amelynek tárgya a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) szerinti légi személyszállítási tevékenység.

Mindazonáltal, a hozzájárulás bevallására és fizetésére kötelezett az Lt. szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet. A szabályozás ezzel biztosítja, hogy a külföldi légitársaságok esetében is biztosított legyen a hozzájárulás megfizetése.
A hozzájárulás alapja a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet által kiszolgált légi jármű belföldről induló utasainak száma (a tranzit utasokat kivéve).

A hozzájárulás mértéke a végső úticéltól függ, összege 3.900 vagy 9.750 Ft. Az alacsonyabb mértékbe főszabály szerint az EU-s úticélok esnek, néhány további országgal kiegészítve. Az ebbe a kategóriába nem tartozó úticélok esetében a magasabb mérték fizetendő.

A hozzájárulás 2022. július 1-jétől fizetendő a fentiek szerint. Az első bevallási és fizetési kötelezettségnek 2022. augusztus 20. napjáig kell eleget tenni, majd ezt követően az adott tárgyhót követő hónap 20. napjáig. A hozzájárulással kapcsolatos hatósági feladatokat a NAV látja el.

Pénzügyi szektort érintő változások

Banki különadó

A Korm. rendelet értelmében a hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat újabb banki különadó terheli a 2022-es és 2023-as adóévek vonatkozásában. Az adó alapja a helyi iparűzési adó céljából meghatározott árbevétel lesz, ugyanakkor ezt a tárgyévet megelőző adóév beszámolója alapján kell meghatározni. Az alkalmazott adómérték a 2022-es adóévre vonatkozóan 10%, míg a 2023-as adóév tekintetében 8% lesz. Az adóalap meghatározása miatt különös jelentősége van annak, hogy az egyes hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások milyen számviteli standard, illetve számviteli politika szerint számolják el többek között a kamateredményüket, amelynek jelentős hatása lehet a különadó alapjára.

A különadót 2022-re vonatkozóan 2022. október 10-ig kell bevallani, és két egyenlő részletben megfizetni 2022. október 10-ig, illetve 2022. december 10-ig. A 2023-as évre vonatkozó bevallás határideje 2023. június 10. lesz, az erre az adóévre vonatkozó adót pedig három egyenlő részletben kell majd megfizetni 2023. június 10-ig, október 10-ig, illetve december 10-ig.

Tranzakciós illeték, és pénzügyi tranzakciós illeték

A banki különadó mellett tranzakciós illeték terhelné a befektetési vállalkozásokat és hitelintézeteket bizonyos pénzügyi eszközök (a Keler Zrt. által kibocsátott ISIN azonosítóval ellátott átruházható értékpapír, pénzpiaci eszköz és a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír) ügyfélszámla, vagy saját számla javára történő vétele után. Az illeték alapja a pénzügyi eszköz számlán jóváírt értéke, az alkalmazott adómérték pedig 0,3%, de legfeljebb 10 ezer Ft tranzakciónként. Az illetéket a tárgyhót követő hónap huszadik napjáig kell majd bevallani, és megfizetni, első alkalommal 2022. augusztusára vonatkozóan 2022. szeptember 20-ig.

A fenti illeték-kötelezettség mellett változnak a pénzügyi tranzakciós illeték szabályai is, és 2022. július 1-től illeték-fizetésre lesznek kötelezettek a Magyarországon határon átnyúlóan pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási és a pénzváltás-közvetítési tevékenységeket végző személyek. A szabály céljából azon szolgáltatások minősülnek határon átnyúlóan nyújtott szolgáltatásnak, amelyek esetében a szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó székhelye, vagy fióktelepe szerinti országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, lakóhelye sem ebben az országban van. A szabály hatálya alá eső külföldi szolgáltatók (akik Magyarországon is nyújtanak valamilyen illeték-kötelezettség alá eső szolgáltatást) 2022. szeptember 1-ig kötelesek az állami adóhatósághoz bejelentkezni, és illeték-kötelezettségüket az általános szabályok szerint megállapítani. A fentiek mellett a pénzügyi tranzakciós illeték-kötelezettség fizetési műveletenkénti felső korlátja 10 ezer Ft-ra emelkedik a jelenlegi 6 ezer Ft-ról.

Biztosítási pótadó

Emellett, a 2022-es és 2023-as adóév vonatkozásában pótadó-fizetésre lesznek kötelezettek a biztosítók is, akik a biztosítási díjbevételük után, sávosan fizetnének évente eltérő mértékű pótadót. A pótadó szempontjából az életbiztosítási szolgáltatásokból származó díjbevételek kedvezőbb adókezelésben részesülnének az egyéb adóztatandó biztosítási díjbevételekhez képest. A Korm. rendelet értelmében a 2022-es adóévben (2022. július 1-től 2022. december 31-ig) a következőképpen alakul a pótadó-fizetési kötelezettség:

A casco biztosítás, a vagyon- és balesetbiztosítás, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó díjbevételeket terhelő adó mértéke:

• 4% (1 milliárd Ft adóalapig),
• 8% (az adóalap 1 milliárd Ft-ot meghaladó, de 18 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után), illetve
• 14% (a 18 milliárd Ft-ot meghaladó adóalap után).
  

Életbiztosítások esetében a 2022-re vonatkozó adómérték:

• 2% (1 milliárd Ft adóalapig),
• 3% (az adóalap 1 milliárd Ft-ot meghaladó, de 18 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után), illetve
• 6% (a 18 milliárd Ft-ot meghaladó adóalap után).

A 2023-as, teljes adóévre vonatkozó küszöbértékek a duplájukra emelkednek, míg az alkalmazandó adómértékek a felükre csökkennek. Ennek megfelelően a casco biztosítás, a vagyon- és balesetbiztosítás, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó díjbevételeket után az adó mértéke 2023-ban:

• 2% (2 milliárd Ft adóalapig),
• 4% (az adóalap 2 milliárd Ft-ot meghaladó, de 36 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után), illetve
• 7% (a 36 milliárd Ft-ot meghaladó adóalap után).

Életbiztosítások esetében a 2023-ra vonatkozó adómérték:

• 1% (2 milliárd Ft adóalapig),
• 1,5% (az adóalap 2 milliárd Ft-ot meghaladó 36 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után), illetve
• 3% (a 36 milliárd Ft-ot meghaladó adóalap után).

Telekommunikációs szektort érintő változások

A 2022. július 1-jétől érvényes szabályozás értelmében az elektronikus
hírközlési tevékenységet nyújtó szervezeteket a 2022-es és 2023-as adóévre
vonatkozóan pótadó fizetési kötelezettség terheli a távközlési adóról szóló
törvény szerinti adófizetési kötelezettségük mellett. A pótadó alapja az adott
évi elektronikus hírközlési tevékenységből származó, a helyi adókról szóló
törvény szerinti nettó árbevétel. Az adófizetési kötelezettség sávosan került
megállapításra, a fizetendő adó mértéke az adóalap

• 1 milliárd forint alatti része után 0 százalék,
• 1 és 50 milliárd forint közötti része után 1 százalék,
• 50 és 100 milliárd forint közötti része után 3 százalék,
• 100 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék.

Kapcsolt vállalkozások esetén az adóalapok összeadódnak, és az egyedi adófizetési kötelezettséget arányosítani szükséges az alapján, hogy az adott kapcsolt vállalkozás a közös adóalapból milyen mértékben részesedik. Emellett, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az adófizetési kötelezettség összege arányosítandó.

A sávos adómértékek alapján számolt pótadóelőleg fizetési kötelezettség terheli az adózót az előző évi árbevétel adatai alapján a 2022-as adóévre vonatkozóan 2022. november 30-ig, a 2023-as adóévre vonatkozóan pedig a 2023. május 31-ig.

Fontos kiemelni, hogy a pótadó nem egy előzmények nélküli intézkedés, mivel a szabályozás nagy mértékben hasonlít a 2010-12 között élt távközlési különadóhoz, mely szintén a szektort érintő, az árbevételhez igazodó progresszív adónem volt. Érdekesség, hogy a különadó kérdése végül az Európai Unió Bírósága elé került, ahol a felperes keresetében azzal érvelt, hogy a különadó az uniós jogba ütközően, indokolatlanul hátrányosan különböztette meg a külföldi tulajdonú vállalkozásokat a belföldi tulajdonú versenytársakkal szemben (mivel a befizetett adók döntő többségét a külföldi tulajdonú vállalkozások adták). A Bíróság 2020-as ítéletében viszont kimondta, hogy a különadó nem jogellenes - noha tény, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások jelentősen többet fizettek, de ez a piacszerkezet eredménye (a külföldi szereplők nagyok, a belföldi szereplők kicsik), nem pedig szándékos jogalkotói megkülönböztetés eredménye volt.

Energiaszektort érintő változások

Energiaszektort érintő különadó

Az energiaszektort érintően több különadó is bevezetésre kerül. Az első ezek közül a kőolajtermék-előállító által fizetendő különadó. A különadó alapja az Orosz Föderációból származó kőolaj világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, Orosz Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének szorzata. A kőolaj világpiaci árkülönbözete alatt a Brent (Crude Oil) és az Orosz Föderációból származó nyersolaj közötti árkülönbözet értendő. Az adó mértéke 25%. Egyes hazai kőolajtermék-előállítók abban a helyzetben vannak, hogy a világpiaci árhoz képest olcsóbban tudják beszerezni a nyersolajat Oroszországból és azt relatíve kedvező áron adják tovább (mindezt árnyalja a hatóságilag rögzített üzemanyagár). A különadó az e tevékenységből származó haszon egy részét adóztatja.

Energetikai különadó

A második energiaszektort érintő különadó a KÁT és METÁR rendelet szerinti jogosultakat érinti. Az adó alanya a KÁT és METÁR rendelet szerinti kötelező átvételre jogosult termelő és a METÁR rendelet szerinti zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő, ha a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, a prémium támogatás vagy a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződése a 2022. vagy a 2023. adóévben megszűnik, vagy ha a 2022. vagy a 2023. adóévben a kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köti meg a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, prémium támogatási vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződést. Az adó alapja a hálózatra betáplált villamosenergia mennyiség utáni árbevétel csökkentve és betáplált villamosenergia mennyiségének és a MEKH által megállapított kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával. Az adó mértéke 65%.

„Robin Hood” adó

A harmadik energiaszektort érintő adóváltozás, hogy az energiaellátók jövedelemadója (közismertebb nevén „Robin Hood” adó) 2022. és 2023. során az úgynevezett feldolgozóipari gyártókra is ki fog terjedni. Korábban Robin Hood adót alapvetően a különböző energetikai engedéllyel rendelkező termelő és kereskedő cégeknek kellett fizetniük (pl. kőolajtermék-előállító, villamosenergia-kereskedelmi engedélyes, egyetemes szolgáltató). Ez a lista egészül most ki a feldolgozóipari gyártókkal. A Korm. rendelet értelmében feldolgozóipari gyártónak minősül a bioetanol gyártó, a keményítő és keményítőtermék gyártó, valamint a napraforgóolaj gyártó. Az adó alapja – összhangban az eredeti Robin Hood adót megállapító törvénnyel – a gyártó által elért adózás előtti eredmény módosítva a törvényben szereplő tételekkel. Az adó mértéke 31%. Az adóváltozás azokat a területeket, termékeket igyekszik lefedni, ahol jelentős fogyasztói áremelkedés volt tapasztalható az elmúlt időszakban (pl. napraforgó-étolaj). Gyakorlati szempontból kérdés lesz, hogy egyes piaci szereplők bele tartoznak-e a jogszabályban meghatározott gyártói típusokba.

A fenti három energiaszektort érintő változás 2022. július 1-jén lép hatályba.

Bányajáradék

Változik a bányajáradék mértéke a 2022. és a 2023. évben hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag tekintetében, továbbá változik az adószámítás módja is.

A bányavállalkozó a 2022. és a 2023. évben legalább a 2021. évben kitermelt mennyiséggel azonos mennyiségű szénhidrogént köteles kitermelni. Ezen új kötelezettség alól csak akkor lehet mentesülni, ha a kitermelésnek műszaki, földtani akadálya van vagy vis maior helyzet adódott. Az akadály vagy a vis maior fennállásának megállapítását a bányafelügyelettől kell kérelmezni, a kérelem alapjául szolgáló indokok bemutatásával. Ha ilyen kimentés hiányában a bányavállalkozó nem teljesíti az előírt kitermelési mennyiséget, akkor a bányafelügyelet szankciókat alkalmaz, azzal, hogy figyelmeztetés szankcióként nem alkalmazható. A jogsértés miatt kiszabott bírság mértéke nem lehet kevesebb, mint a ki nem termelt szénhidrogén mennyisége után számított bányajáradék összege.

A Korm. rendelet alapján nem alkalmazható a vonatkozó bányászatról szóló törvény azon bekezdése, ami alapján a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlagának növekedése esetén megemelkedne a bányajáradék mértéke.

A szabályozás 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.

Gyógyszerszektort érintő változások

Az energia-, és a pénzügyi ágazatot köztudottan érintő szektorális adók mellett a gyógyszeripart is jelentős különadó fizetési kötelezettség terheli – bevezetésére még 2010 környékén az ágazati különadókat megelőzően került sor, 2007-ben.

A korábban érvényben lévő általános szabályok alapján, a forgalmazót a közfinanszírozásban részesülő gyógyszertárban forgalmazott gyógyszerei után a társadalombiztosítási támogatás és termelői ár arányos részére fizetendő 20%-os befizetési kötelezettség terhelte. A Korm. rendelet tulajdonképpen ezt, a jelenleg is hatályban lévő, a gyógyszerforgalmazókat terhelő adókötelezettséget érinti. A Korm. rendelet értelmében az eddigi 20%-os adómérték csak a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői árú gyógyszerek esetén alkalmazható a továbbiakban, míg a 10 ezer forintos termelői árat meghaladó készítmények esetén az adó mértéke 28%-ra emelkedik.

A megemelt adómérték a 2022-es és 2023-as évek vonatkozásában alkalmazandó. Az új szabályokat első alkalommal a 2022. július 20-án esedékes gyógyszeradó fizetési kötelezettség meghatározásakor szükséges alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a befizetési kötelezettséget a tárgyhót követő harmadik hónap 20. napjáig kell bevallani és megfizetni, így az új szabályokat már a 2022 áprilisi forgalmi adatok vonatkozásában is szükséges alkalmazni.

A gyógyszerforgalmazói szektor egyéb befizetési kötelezettségei (úgy, mint a gyógyszerforgalmazók 10%-os befizetési kötelezettsége, vagy a gyógyszerismertetők tételes díjai) nem változnak. Nem változik emellett az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló jogszabály szerinti tápszerek kezelése sem, ezek után továbbra is a korábbi 10%-os befizetési kötelezettség áll fenn. A Korm. rendelet értelmében az egyes adóalap-csökkentő tételek (úgy, mint a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó engedmény, vagy a támogatásvolumen-szerződések szerint teljesített befizetések) alkalmazhatósága sem változik.

Jövedéki adót érintő változások

A Korm. rendelet átfogó módon emeli az adómértékeket. Például az alábbi tételek adómértéke módosul 2022. július 1-jétől:

• Fűtőolaj tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén; LPG egyéb motorikus célú kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén; földgáz közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén.
• Kisüzemi sörfőzdében előállított sör; habzóbor; egyéb csendes erjesztett ital; bérfőzött párlat.
• A cigaretta jövedéki adója két ütemben, 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban, majd 2023. január 1-jétől módosul. Ugyanígy növekszik egyéb tételek adója, mint például szivar, szivarka, fogyasztási dohány, töltőfolyadék, füst nélküli dohánytermék stb.
  

Gépjárműadót érintő változások

A Korm. rendelet, átmenetileg, 2022. július 1. és 2022. december 31. között módosítja a cégautóadó havi mértékét. A 2022. július 1. előtti adómértékek (sárgával jelölve), amelyek 2011 óta nem módosultak, átlagosan 80% körüli mértékkel emelkednek meg ideiglenesen. A környezetkímélő gépjárműveket nem érinti a jogszabályváltozás.

Egyszerűsített foglalkoztatást érintő változások

Kedvezőtlenebb szabályokra kell számítani a 2022. július hónaptól létesített egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyok tekintetében. Valamennyi egyszerűsített foglalkoztatás keretében ellátott tevékenységre vonatkozóan magasabb, a legtöbb esetben a korábbiakhoz képest kétszeres mértékű közterhekkel kell számolni, ahogy a nyugellátás számítási alapja is megemelkedik.

A szabályozás további kereteit illetően nem történik változás. Továbbra is fontos tehát szem előtt tartani, hogy egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony kizárólag a törvényi feltételek szerinti foglalkoztatói bejelentéssel jöhet létre. A szabályozás rendkívül szigorú, akár már az adminisztratív feltételek nem teljesítése is be nem jelentett foglalkoztatotti minősítéshez vezethet. Az ilyen minősítés pedig számos, rendkívül hátrányos jogkövetkezménnyel járhat a foglalkoztatóra nézve. Ezek lehetnek például a kockázatos adózóvá minősítés, a jogosultság elvesztése egyes állami támogatásokra, vagy akár kötelezettség azok visszafizetésére.

Reklámadót érintő változások

Habár nem a Korm. rendelet módosította, de fontos néhány szót szólni a reklámadóról is.

A reklámtevékenységből származó bevétel egy részét elvonó ágazati adó 2014-ben került bevezetésre. A mértéke 2019-ben 7,5 százalékra emelkedett, ám abban az évben az alkalmazását felfüggesztették, úgy, hogy mértékét 2019. július 1-jétől 2022. december 31-ig, ideiglenesen 0 százalékra csökkentették.

2023. január 1-jétől azonban ismét számolni kell a reklámadó fizetési és bevallási kötelezettséggel, melyeket várhatóan a már ismert szabályok alkalmazásával kell teljesíteni.

Ez alapján a reklámadót a reklámközzétevőnek évente kell bevallani és megfizetni az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig. Adóelőleg fizetésre kötelezett adózók évente kétszer adóelőleget kötelesek fizetni, és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig feltöltési kötelezettség is terheli őket. Az adóelőleg összegét különbözőképpen kell megállapítani aszerint, hogy az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap vagy annál rövidebb volt, illetve, hogy jogelőd nélkül kezdi-e a tevékenységét vagy, hogy időközben történt-e például átalakulás, egyesülés vagy szétválás.

A fentiek alapján tehát az adóelőleg fizetési kötelezettség teljesítése érdekében, amely már 2023-ban felmerülhet és amelyhez a 2022-es adóévet is felül kell vizsgálni, érdemes mielőbb elkezdeni a felkészülést a reklámadó szabályainak a felelevenítésére, különös tekintettel az adóelőleg fizetési és bevallási kötelezettségekre vonatkozó szabályok alkalmazására.

Fontos megjegyezni továbbá, hogy meghatározott esetekben a reklámközzétételt megrendelő is a reklámadó alanyává válhat. Emiatt a megrendelők megnyugtatása érdekében érdemes újra felülvizsgálni a mentesítési szabályokat (pl. szerepel-e a közzétévő a releváns nyilvántartásban).