Szükségesek lehetnek a csoporton belüli átszervezések a járvány miatt

A társaságok egyesülésének célja legtöbbször a szinergiahatás elérése, hiszen egy cégként működve elérhető a gazdaságos üzemméret, bővülhetnek a piacok, korszerűbb lehet az értékesítési hálózat. Az átalakulások, csoportszintű átszervezések hátterében jellemzően üzleti érdekek állnak, ugyanakkor minden esetben szükséges az egyéb jogi, számviteli és adózási hatásokat is megvizsgálni, hiszen azok a gazdálkodó eredményére és tőkehelyzetére is hatással vannak, sok esetben segítve azok helyreállítását.

A gazdasági társaságok átalakulása esetén a jogutódlással megszűnő cégek dönthetnek úgy, hogy a mérlegben kimutatott eszközeiket és kötelezettségeiket átértékelik, és az egyesülési vagy szétválási vagyonmérlegben piaci értéken szerepeltetik. Akár a már nullára leírt, de használt, értékkel bíró és forgalomképes eszközöket is fel lehet értékelni. Az átértékelés eredményeként létrejött pozitív különbözet (vagyonnövekedés) a jogutód saját tőkéjét növeli, amely lehetőséget biztosít a válság miatt veszteséges helyzetbe került társaságok számára a saját tőkéjük rendezésére.

Csökkenhet is a csoportszintű adófizetés

Az átértékelésből eredő vagyonnövekedés ugyan adóköteles az egyesülés időpontjában, az egyébként veszteséges társaságoknál a negatív adóalap miatt ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a teljes összegre meg kell fizetniük a társasági adót, míg a jogutód az átértékelt magasabb eszközértéket tudja később az értékcsökkenési leíráson keresztül költségként elszámolni.

Amennyiben ez mégis jelentős megterhelést jelent a jogelődnek, lehetőség van az azonnali adófizetés alóli mentesülésre, annak halasztására is, amely azzal jár, hogy a jogutód később nem számolhat el értékcsökkenést az eszközök értékének átértékelt részére. A két opció közötti választás azonban nem befolyásolja az átértékelés saját tőkére gyakorolt pozitív hatását, az mindenképpen segíteni tud a saját tőkén

– mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A folyamatos működést, és annak eredményességét is kiegyensúlyozottabbá teheti egy egyesülés, ha az abban résztvevő társaságok között van veszteséges és nyereséges cég is, amely a pénzügyi eredményen túl az adókötelezettségeket is konszolidálja. Veszteséges és nyereséges csoportcégek esetén az egyesüléseken túl érdemes a csoportos adózás választását is megfontolni. Erre a hazai jogrendben szintén van lehetőség, és ez a megoldás szintén összesíti a csoportcégek negatív és pozitív adóalapjait, amelynek eredményeként csökken a csoportszintű adófizetés.

Várhatóan nő a felvásárlások száma is

A válság hatására várhatóan megemelkedik a felvásárlási tranzakciók száma is. A nehéz pénzügyi helyzetbe kerülő felek részéről nő az eladási szándék, míg a válságot sikeresen túlélő, likviditással rendelkező felek nyitottabbak lesznek a válság miatt alacsonyabb áron kínált társaságok, vagy üzletágak felvásárlására.

Egy ilyen tranzakció előkészítését segítheti egy cég szétválással történő megosztása külön társaságokra. Ha például valaki a nyereséges üzletág költséghatékony finanszírozhatóságát és a hitelminősítések alapját képező pénzügyi eredményeit szeretné fenntartani, logikus döntés lehet külön társaságba helyezni a veszteséget termelő üzletágtól. Hasonlóan jó megoldás lehet egy szétválás abban az esetben, ha bármelyik üzletágtól meg is válna a társaság, vagy a tulajdonos

– mondta Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Mivel egy egyesülés vagy szétválás folyamata jellemzően hónapokig tart, érdemes időben átgondolni, hogy szükségesek-e a különböző társasági jogi átszervezések, illetve megfontolni az éppen ilyen tranzakciók által biztosított lehetőségeket.