Sajtóközlemények
Teljesen nyilvánosak lesznek a cégtulajdonosok
Sajtóközlemény
Teljes nyilvánosságot akar az EU a társaságok és vagyonkezelő szervezetek tényleges tulajdonosairól
Az uniós tagállamok a hatályos szabályok értelmében 2017-től kötelesek követni az Európai Unió pénzmosás megakadályozását célzó irányelvét. Az irányelv olyan központi adatbázis létrehozására kötelezi a tagállamokat, amelyből gyakorlatilag bárki számára megismerhetőek lesznek a gazdasági társaságok és a különböző jogi személyek úgynevezett tényleges tulajdonosai.
Az utóbbi években számos intézkedés és nemzetközi egyezmény látott napvilágot annak érdekében, hogy a hatóságok hatékonyabban tudjanak fellépni az adóvisszaélésekkel és az agresszív adótervezéssel szemben. A most taglalt irányelv nem kifejezetten adójogszabály, mégis illeszkedik a fenti lépések sorozatába.
Az új EU-s szabályozás érinteni fogja azokat a személyeket is, akik legitim módon, üzleti vagy egyéb megfontolásból kívánták a vagyonuk egy részét valamilyen vagyonkezelő szervezeten keresztül – adott esetben külföldön –, a személyüktől elkülönítve tartani.
„Az önmagában nem újdonság, hogy a bankok és egyes szolgáltatók kötelesek az ügyfeleik átvilágítására, és ennek keretében a megbízó társaságok tényleges tulajdonosainak azonosítására is. Gyökeres változást jelent ugyanakkor, hogy míg az ügyfél átvilágítás során szerzett adatokat a szolgáltatók jelenleg csak a saját nyilvántartásaikban rögzítik, és azokat legfeljebb célzott hatósági megkeresés során adják ki, a módosuló szabályozás értelmében ezeket az információkat egy uniós állampolgárok számára is nyilvános adatbázis fogja tartalmazni” – hangsúlyozta dr. Kóka Gábor, a magánszemélyek, családi és egyéb magánvállalkozások számára tanácsadást nyújtó Deloitte Private magyarországi adópartnere.
A tényleges tulajdonos kilétét igazoló ellenőrzésnek a szolgáltatóval létesítendő üzleti kapcsolat kialakítása előtt kell megtörténnie. A központi nyilvántartás tartalmazni fogja a tényleges tulajdonos nevét, születési időpontját, állampolgárságát, tartózkodásának országát, valamint a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét is.
A vonatkozó irányelv hatályos szövegéhez képest 2017 februárjában elfogadott szövegjavaslat a nyilvántartás teljesen transzparens verzióját kívánja bevezetni, amely az uniós állampolgároknak korlátlan hozzáférést biztosítana az uniós társaságok és meghatározott vagyonkezelő szervezetek tényleges tulajdonosainak adataihoz. A korábbi EU parlamenti viták során elvetett teljes nyilvánosság a közelmúlt adózási botrányaira tekintettel kapott ismét széleskörű támogatottságot, és került kiterjesztésre a legtöbb szervezetre és közreműködő magánszemélyre is.
A még 2015-ben elfogadott, jelenleg hatályos pénzmosás elleni irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak 2017 júniusáig kell belső jogrendszerükbe átültetniük. Az uniós jogot a magyar jogrendbe ültető részletszabályokat előíró jogszabály egyelőre még nem került elfogadásra.
„A hazai jogalkotás 2017 első felében volt várható, azonban az Uniós szabályozás tervezett módosítása a hazai ütemezésre is kihatással lehet. Az intézkedések előreláthatóan nagy figyelmet fognak kiváltani mind Magyarországon, mind az Unióban, hiszen az adóügyi információcserére vonatkozó egyezmények mellett a tényleges tulajdonosok nyilvántartását előíró szabályozás további hatékony eszköztárat ad majd a hatóságok kezébe, hogy a visszaélésszerű adózási gyakorlatokat szankcionáló rendelkezéseket még intenzívebben alkalmazhassák. Mindemellett az új szabály szűkíteni fogja a magánvagyonok diszkrét kezelésére vonatkozó lehetőségeket is” – hívta fel a figyelmet a változások jelentőségére dr. Baranyi Gábor, a Deloitte Private nemzetközi adójoggal foglalkozó szakértője.
