Változások a KATA szabályozásban

Kisadózói bejelentés korlátozása

2021. január 1-jétől egy adott magánszemély kizárólag egy jogviszonnyal összefüggésben jelenthető be kisadózóként, azaz nem lesz lehetőség arra, hogy akár több vállalkozás tekintetében is kisadózónak minősüljön. A fenti időponttól kezdve, ha a magánszemély már kisadózóként szerepel az adóhatóság nyilvántartásában, az adóhatóság vissza fogja utasítani a további bejelentéseket. Ugyanakkor, a kapcsolódó átmeneti szabály értelmében, a jogviszonyra vonatkozó szabályozásnak 2021. január 1-jétől szükséges eleget tenni, ezért, ha ettől az időponttól kezdve egy magánszemélynek több kisadózói jogviszonya szerepel az adóhatóság nyilvántartási rendszerében, akkor az adóhatóság az időben először bejelentett jogviszonyt veszi figyelembe és a többit törli. A fenti szabálynak való megfelelés érdekében javasolt a jogviszony rendezése a fenti határidő előtt, 2020. december 31-ig.

Tételes adó és 40 százalékos adó

Nem változik a kisadózói tételes adó mértéke, 2021. január 1-jétől a kisadózói vállalkozás a főállású kisadózó után továbbra is havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet. A főállású kisadózók után ezután is választható a 75 ezer forintos emelt összegű tételes adó megfizetése. Marad a 12 millió forintos értékhatár is és amennyiben a kisadózó bevétele a 12 millió forintot meghaladja a naptári évben, úgy a későbbiekben is 40 százalékos mértékű adót kell megfizetni a 12 millió forintot meghaladó bevételre.

Fontos változás ugyanakkor, hogy 2021. január 1-jétől, ha egy belföldi kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, a kifizetőt a juttatás összegétől függetlenül a juttatást követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettség terheli. A havi adatszolgáltatás keretében a juttatásban részesülő kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét is fel kell tüntetni. Amennyiben a kisadózó vállalkozás külföldi illetőségű kapcsolt vállalkozástól szerez bevételt, úgy a jövedelem után a 40 százalékos mértékű adót a kisadózónak kell megfizetnie a juttatás megszerzését követő hónap 12. napjáig, szintén összeghatártól függetlenül.

Jelentős szigorítást jelent a törvény azon rendelkezése, amely szerint, ha egy belföldi kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak összesítve 3 millió forintnál magasabb összegű bevételt juttat, akkor a kifizetőt a 3 millió forintot meghaladó bevétel után 40 százalékos mértékű adó terheli. Az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig szükséges megállapítani, bevallani és megfizetni, amelyet megelőzően a juttatási értékhatárt átlépte. Ezt követően a kifizető minden olyan hónapra köteles az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat.

A belföldi kifizetőnek az adó alapjának meghatározása során nem kell figyelembe vennie azt az összeget, amelyet

• a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kisadózó vállalkozásnak juttat és erre a juttatásra 40 százalékos adót köteles megfizetni,
• az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásból juttat az egészségügyi szolgáltatást végző kisadózónak,
• a jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat, vagy
• költségvetési szerv kifizető az államháztartási törvény alapján juttat a kisadózó vállalkozásnak.

Amennyiben a kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanattól a külföldi illetőségű kifizetőtől szerez 3 millió forintot meghaladó bevételt, úgy a jövedelem után a 40 százalékos mértékű adó a kisadózó vállalkozást terheli. Ebben az esetben, nem kell számításba venni azt a bevételt, amely után a kisadózó vállalkozás külföldi kapcsolt vállalkozástól szerzett bevétel után fizeti meg a 40 százalékos adót.

A fentieken túl, szintén új kiegészítés, hogy a kisadózó vállalkozás 12 millió forint feletti bevételrészének megállapításánál az azonos kifizetőtől származó 3 millió forint feletti bevételrészt figyelmen kívül kell hagyni. Így kerülhető el, hogy ugyanazon bevétel után két jogcímen is 40 százalékos adókötelezettséget kelljen teljesíteni. Továbbá, megjegyzendő, hogy a 40 százalékos adó megfizetése nem mentesíti a kisadózó vállalkozást a tételes adó megfizetése alól.

További módosítások

• A törvény kiegészíti azoknak a körét, akik mentesülnek a kisadózói tételes adó megfizetése alól. Ennek alapján annak a kisadózónak, aki ügyvédi iroda tagjaként ügyvédi tevékenységet szünetelteti az adott hónap egészében, nem kell megfizetnie a kisadózói tételes adót.
• A kisadózó vállalkozás ezentúl is köteles bejelenteni az adóhatóság felé, ha a törvény alapján mentesül a tételes adó megfizetése alól és ezáltal nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. A bejelentést a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig szükséges megtenni. Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén a bejelentést továbbra sem szükséges megtenni, tekintettel arra, hogy az adóhatóság a kötelezettség módosítását hivatalból végzi el. Azonban, ha a kisadózó egyéni vállalkozó a szünetelés ideje alatt kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez, azt 2021. január 1-jétől köteles bejelenteni a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig.
• A kisadózó vállalkozás, amennyiben külföldi kapcsolt vállalkozástól szerez bevételt, vagy külföldi kifizetőtől 3 millió forintot meghaladó bevételt, az adóévet követő év február 25. napjáig köteles az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon havonkénti és kifizetői bontásban bevallást tenni, valamint a kifizető nevét és címét a bevalláson feltüntetni. Adóalanyiság megszűnése esetén a bevallást továbbra is a megszűnést követő 30 napon belül szükséges megtenni.

Adatszolgáltatással és tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos változások

Valamennyi belföldi adózó - kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát - a tárgyévet követő év március 31-ig adatot köteles szolgáltatni az adóhatóság felé a kisadózó vállalkozás részére kifizetett összegről, ha az az évi 1 millió forintot meghaladja. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyről a kisadózó vállalkozás nem számlát, vagy költségelszámolásra alkalmas bizonylatot állított ki. Továbbra sem változik ugyanakkor, hogy a kisadózó is köteles a tárgyévet követő év február 25-ig adatot szolgáltatni az üzleti partnere nevéről, címéről és a naptári évben megszerzett bevételéről, ha az éves összesítésben az 1 millió forintot meghaladta. Így az adóhatóság mind kifizetői, mint kisadózói oldalról megkapja az adatszolgáltatást, amely megkönnyítheti az adóhatósági ellenőrzéseket.

A módosítás következtében új eljárással egészül ki a törvény. Ennek alapján, ha a kisadózó vállalkozó szerződéses jogviszonyba kerül a kifizetővel, írásban kell nyilatkoznia kisadózói jogállásáról a kifizető felé. Továbbá, a kisadózói jogállás megszűnéséről vagy újrakeletkezéséről is köteles nyilatkozatot tenni. A kifizető pedig, a tárgyévet követő év január 31-ig köteles a kisadózót tájékoztatni a 40 százalékos mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.

A törvény azt is rögzíti, hogy a kifizetővel 2020. december 31-éig létesített 2021-ben is fennálló szerződéses viszony esetén a tájékoztatást a kifizető felé 2021. január 15-éig szükséges megtenni.

A jogszabály továbbá arra is kitér, hogy a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet miatt hatályba léptetett, kisadózókra vonatkozó tételes adó alóli mentességi szabály a kisadózókra vonatkozó 12 millió forintos értékhatárt nem csökkenti.