Ki a felelős a fuvarozásért? Változnak az uniós láncértékesítések szabályai

A nemzetközi termékkereskedelemben gyakoriak az olyan értékesítési láncok, amelyek során a terméket a lánc legelején elhelyezkedő értékesítőtől közvetlenül az utolsó megrendelő részére szállítják, miközben a termék tulajdonjoga több alkalommal cserél gazdát. Az ilyen helyzetekben a legfontosabb kérdés, hogy a fuvarozást mely értékesítéshez kell rendelni, hiszen csak ez az ügylet minősülhet közösségen belüli áfamentes termékértékesítésnek. Ennek meghatározása különösen nehéz azokban az esetekben, amikor a fuvarozásért egy közbenső szereplő a felelős.

2020. január 1-től egyértelműbbé válik a fuvarozással összefüggő értékesítés meghatározása láncértékesítések esetén. Az új szabályok arra az esetre vonatkoznak, ha a közbenső vevő fuvaroz, vagy szervezi a fuvart (hiszen ilyenkor lehet kérdés, hogy a fuvarozást melyik értékesítéshez kapcsoljuk). A módosítás értelmében a fuvarozást a közbenső vevő részére teljesített termékértékesítéshez kell majd rendelni. Azonban ha a közbenső vevő közli a láncban közvetlenül előtte elhelyezkedő értékesítővel az indulás tagállamában a részére kiadott közösségi adószámot, akkor úgy kell tekinteni, hogy a közbenső vevő általi értékesítéshez kapcsolódik a termékmozgás.

A módosítás egyértelműsíti tehát azt a nehezen megfogható kérdést, hogy a közbenső felet a szállítás vonatkozásában vevőnek, vagy eladónak kell tekinteni. Bőven maradnak azonban még komplex kérdések a többszereplős termékfuvarozások területén. Továbbra is előfeltétel a fuvarozásért felelős fél meghatározása, amellyel kapcsolatban a jogszabálymódosítás nem ad eligazítást. A kérdés eldöntése korábban is nehézséget okozott, hiszen – jogszabályi rendelkezés hiányában – az eset összes körülményének gondos mérlegelését igényelte minden egyes helyzetben. Az Európai Bizottság áfaszakértőkből álló testülete nemrég közzétett nem hivatalos álláspontja szerint a döntő körülmény az, hogy melyik fél viseli a kárveszélyt a fuvarozás tartama alatt.

Ez azonban nem szünteti meg a bizonytalanságot, tekintve, hogy a kárveszély átszállásának időpontja, illetve maga a kárveszélyért felelős fél egy több szereplőből álló értékesítési lánc esetén ügyletenként eltérhet

- mutatott rá dr. Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Szintén problémaként merül fel, hogy bár az új szabályok kötelezően alkalmazandók lesznek minden uniós tagállamban, ténylegesen csak azon államokban tudnak érvényesülni, ahol léteznek a láncértékesítésekre vonatkozó speciális teljesítési hely szabályok – mint például Magyarországon.

Így az olyan vállalkozások számára, amelyek több uniós tagállamban végeznek tevékenységet, mindenképp indokolt áttekinteni az érintett tagállamok áfaszabályozását az új szabályok alkalmazhatóságát illetően

- tette hozzá dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.