megjelent-esma-2021-eves-jelentes

Elemzések

Megjelent az ESMA 2021-es éves jelentése

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) március végén kiadta legfrissebb, 2021-es évre vonatkozó „Corporate reporting enforcement and regulatory activities” című jelentését az Európai Gazdasági Térség (EGT) államaiban tevékenykedő számviteli felügyelőként működő nemzeti hatóságok munkájáról és a vonatkozó megállapításairól.

Budapest, 2022. június 13.

Az ESMA egy független és decentralizált európai uniós hatóság, mely azt hivatott elősegíteni, hogy javuljon a befektetők védelme, illetve hogy a pénzügyi piacok átláthatóak és stabilak legyenek, valamint rendezetten működjenek. A közétett jelentés a 2021-es évre vonatkozóan áttekintést nyújt az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) és az EGT államaiban számviteli felügyelőként működő nemzeti hatóságok (továbbiakban: nemzeti hatóságok) munkájáról, valamint megvizsgálja, hogy a szabályozott piacon jegyzett társaságok által közétett pénzügyi és nem pénzügyi jellegű információk mennyiben felelnek meg az alkalmazandó beszámoló készítési előírásoknak. Elemzi továbbá, hogy a vizsgált vállalkozások, mely pontokban nem tesznek eleget a pénzügyi és nem pénzügyi beszámolási standardok előírásainak. Végezetül az eredményeket átfogó formában teszi közzé az IFRS beszámolót publikáló vállalatok és az azokat ellenőrző könyvvizsgálók felé, ezzel segítve őket a jövőben közzétett jelentések fejlesztésében.

Megfelelés az IFRS előírásainak

2021. végén az EGT-ben 4 176 darab tőzsdén jegyzett vállalat tett közzé IFRS szerint elkészített pénzügyi beszámolót, melyből 3 511 darab volt konszolidált és 665 darab volt egyedi pénzügyi kimutatás. Ezek közül a nemzeti hatóságok 2021-ben 711 beszámolót vizsgáltak meg, amely közel 17%-os lefedettséget jelent. 458 esetben a beszámoló egésze a vizsgálat tárgyát képezte, míg 253 alkalommal csak egy előre meghatározott terület került fókuszáltan ellenőrzésre.

A vizsgálatok 250 esetben eredményeztek olyan megállapítást, melyek a beszámolóban valamilyen materiális1 eltérést jelentettek az IFRS előírásaihoz képest. Az észrevételek 20%-a tartozott a súlyosabb kategóriába, amely azonnali javítást igényelt az ellenőrzés alá került társaságoktól a beszámoló újra publikálása vagy korrekciós jegyzet közzétételén keresztül. A feltárt hibák 80%-a pedig kisebb jelentőségűnek minősült, amelyet a társaságoknak elegendő a jövőbeni pénzügyi beszámolókban javítaniuk.

Az ESMA riport két nagyobb csoportra bontja a feltárt materiális hibákat. A hibák kisebb része, azaz 30%-a valamilyen megjelenítési vagy értékelési problémából fakadt, míg a hibák többsége (70%-a) közzététellel volt kapcsolatos. A pénzügyi beszámolók hiányosságai alapvetően 4 területhez köthetőek (pénzügyi instrumentumok, nem-pénzügyi eszközök értékvesztése, pénzügyi kimutatások prezentálása, árbevétel) és a tavalyi év folyamán – hasonlóan a 2020-as évhez – az alábbi 6 standard rendelkezéseinek való megfelelés okozta a legtöbb problémát a beszámolót készítő szakemberek számára:

  • IFRS 7: Pénzügyi instrumentumok: közzétételek
  • IFRS 9: Pénzügyi instrumentumok
  • IAS 36: Eszközök értékvesztése
  • IAS 1: Pénzügyi kimutatások prezentálása
  • IFRS 15: Vevői szerződésekből származó bevétel
  • IFRS 16: Lízingek

Az ESMA minden beszámolás készítési időszak előtt közzétesz egy olyan prioritásokat tartalmazó jelentést (ún. ECEP), melyben felhívja az érintett szakemberek figyelmét a kritikusnak ítélt területekre, hogy ezzel is megelőzze a pénzügyi beszámolók hibás közzétételét.
 

A 2020. októberében publikált ECEP jelentés által prioritásként megjelölt területek nagy átfedést mutatnak a fent említett problémás standardokkal. Mindez azt mutatja, hogy a megjelölt és az alábbiakban részletezett területek már hosszabb ideje nehézségeket okoznak a vállalkozásoknak

 – hívta fel a figyelmet Soós Adrienn,
a Deloitte IFRS tanácsadásának igazgatója.
 

IAS 1 - Pénzügyi kimutatások prezentálása

  • A beszámolók negyede csak részleges vagy nagyon általános információkat tartalmazott a jelenlegi és a várható profitabilitás alakulásáról, a kölcsönök visszafizetésének ütemezéséről és a  meglévő pénzügyi források esetleges refinanszírozásáról.
  • Az ESMA legjelentősebb pontként azt jelölte meg a standarddal kapcsolatban, hogy a beszámolónak részletes közzétételeket kell tartalmaznia a menedzsment számvitel politikai    döntéseinek körülményeiről és a jelentősebb becslésekről, valamint a vonatkozó bizonytalanságokról. Ehhez kapcsolódó hiba több beszámolóban is felfedezésre került. A legtöbbször érintett területek a készletek, a céltartalék értékelése, valamint a visszalízing voltak. 

IAS 36 - Eszközök értékvesztése

  • Az ESMA elvárása a standarddal kapcsolatban, hogy a beszámolók kellő mértékű transzparenciát biztosítsanak arról, hogy a megtérülési érték (recoverable amount) számítása során a bizonytalanságot okozó tényezők hogyan kerültek figyelembevételre. Erre vonatkozóan a számviteli hatóságok több esetben is hiányos közzétételeket állapítottak meg.
  • Az IAS 36-tal összefüggő másik jelentős problémakör az értékelési hiányosságokból fakadt. A vállalkozások nem megfelelően értékelték azokat a tényezőket, melyek értékvesztést jeleztek volna a beszámolási időszak végén, illetve helytelenül mérték fel az értékvesztési tesztek szükségességét különálló pénztermelő egységek (CGU) esetén.  

IFRS7/IFRS9 - Pénzügyi instrumentumok: közzétételek/ Pénzügyi instrumentumok

  • Az ESMA szerint továbbra is fejlesztendő terület a beszámolókban a pénzügyi kockázatok koncentrációjáról szóló közzétételek, kifejezetten azok, melyek bemutatják a menedzsment módszertanát a koncentrációk meghatározását illetően. Emellett az ESMA szerint a vállalkozásoknak nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a pénzügyi kötelezettségek – és amennyiben releváns a pénzügyi eszközök - lejárati elemzésének közzétételére is, a likviditási kockázat kezelésével összefüggésben.
  • A pénzügyi instrumentumok egy speciális formája a beszállítói finanszírozási program (reverse factoring arrangements), mely az ESMA meglátása szerint ugyancsak fejlesztendő terület a közzétételeket illetően. Az ESMA ajánlása értelmében a beszámolónak elegendő információt kell tartalmaznia, hogy egy beszállítói finanszírozási megállapodás milyen kötelezettséget jelent összegszerűen, milyen hatása van a pénzügyi kimutatásokra és milyen mértékben kitett a likviditási kockázatnak.

IFRS 16 - Lízingek

  • A lízingekkel kapcsolatos legfőbb hiányosságok abból fakadtak, hogy a beszámolók nem tartalmazták a társaság releváns számviteli politika döntéseit a kapott és/vagy adott engedményeket illetően, a bérleti szerződés lejárati elemzését és a szerződésben megatálható különféle opciókra vonatkozó kvantitatív közzétételeket.

IAS 12 - Nyereségadók

  • Az adózás témakörét illetően a legtöbb probléma abból adódott, hogy a társaságok vélhetően túlzott mértékben mutattak ki halasztott adó eszközt. A halasztott adó követelés megjelenítéséhez ugyanis hiányoztak a megfelelő alátámasztások. Nem került megfelelően bemutatásra például az, hogy a halasztott adó követelés milyen időszak során kerül majd felhasználásra, továbbá az elhatárolt veszteség kezelése és bemutatása is több megállapítást eredményezett a számviteli hatóságok részéről.
  • Ezen hiányosságon okán az ESMA nagyobb transzparenciát és több közzétételt ajánl a halasztott adó követeléseket illetően. Felhívja a figyelmet továbbá a számviteli becslések (többek között az üzleti terv) megfelelő és részletes alátámasztásara és a kapcsolódó érzékenységvizsgálat közzétételére.

Magyarországon 47 társaság készített IFRS beszámolót, melyből 13 egyedi, 34 pedig konszolidált beszámoló. Hazánkban a Magyar Nemzeti Bank segíti számviteli felügyelőként az ESMA munkáját, aki a tavalyi év során egyetlen vállalkozás beszámolóját vizsgálta meg teljeskörűen. Az ellenőrzés során 2 megállapítás született, melyet az érintett vállalkozásnak elegendő a jövőbeni pénzügyi kimutatásaiban korrigálnia.  

A jelentés egyéb részei

Az ESMA jelentése magában foglalta 711 darab (36%-os lefedettség) nem-pénzügyi kimutatás felülvizsgálatának eredményét is, melynek során 72 hiba került feltárásra. Ezen túlmenően a 537 menedzsment riport is áttekintésre került, melyet az ESMA irányelvek mentén ellenőriztek. Az alternatív teljesítményre vonatkozó közzétételek 97 esetben nem feleltek meg az előírásoknak.

A 2021-es jelentésében az ESMA külön fejezetben mutatta be az Európai Egységes Elektronikus Formátummal (ESEF) kapcsolatos fejleményeket. Az ESEF alkalmazásának részletes bemutatásával és a legfrissebb szabályok ismertetésével kapcsolatban egy külön cikkel jelentkezünk a közeljövőben.    

 

Kapcsolódó dokumentumok

Éves jelentés 2021

Hasznosnak találta?