Fogadás a jövőre: A liberalizáció lehetséges hatásai a hazai sportfogadási piacra

Az új szerencsejáték-törvény – egy elhúzódó ügy lezárása és a piac megnyitása

A Szerencsejáték Zrt. 100%-os állami tulajdonban lévő szerencsejáték monopólium, amely már egy évtizede uralja a magyar online sportfogadási piacot a TippmixPro platform 2013-as sikeres debütálása óta.  A piac jelentős nemzetközi szereplői - köztük az Unibet és a Sporting Odds - az Európai Unió Bírósága elé terjesztették ügyüket annak eldöntése érdekében, hogy a magyar törvény Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. cikke értelmében akadályozza-e a tagállamokat az EGT-szerte folytatott kereskedelemben és szolgáltatások nyújtásában. A magyar kormány válaszul 2022 februárjában javaslatot nyújtott be az Európai Bizottsághoz a távszerencsejáték piac megnyitását célzó törvényre, amelyet a hazai törvényhozás 2022 júliusában elfogadott, és 2023. január 1-jén hatályba lépett.

A módosított, új szerencsejáték-törvény végrehajtásával az EGT tagállamokban működő szolgáltatók online fogadási szolgáltatásokat nyújthatnak, amint megkapják a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) engedélyét. Az igényelt licensz érvényességi idejét a kérelmet benyújtó határozhatja meg, de az nem haladhatja meg a hét évet.  A fő követelmények szerint a kérelmezőnek:

• legalább ötéves távszerencsejáték vagy online kaszinójáték működtetési tapasztalattal kell rendelkeznie bármely EGT-országban;
• magyarországi székhellyel rendelkező gazdasági társaságot kell alapítania, amelynek legalább 1 milliárd forint törzstőkével kell rendelkeznie; ha a nem magyarországi gazdasági társaság a távszerencsejátékot fióktelep útján kívánja szervezni, a fióktelepnek ezzel megegyező mértékű vagyonnal kell rendelkeznie;
• legalább 250 millió forint értékű biztosítékot kell nyújtania;
• 600 millió forint licencdíjat („szervezési díjat”) kell fizetnie az engedély érvényességi idejére;
• feladata játékosvédelmi cselekvési terv készítése, melynek végrehajtásáról személyes konzultációk formájában kell beszámolnia.
• Ezen túlmenően a kérelmet elutasítják, ha a kérelmező vagy a kérelmező gazdasági társaság vezető tisztségviselője által képviselt más gazdasági társaság, illetve a kérelmező gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett tulajdonosa által tulajdonolt más gazdasági társasága kérelmet megelőző 5 éves időszakon belül engedély nélküli szerencsejáték-tevékenységek szervezésében vett részt.

A piaci liberalizáció szabályozási háttere a régióban

Mind a jelenlegi piaci szereplők, mind pedig az új belépők számára nehéz megjósolni, hogy a piaci dinamika miként fog változni a liberalizációt követően. A várható hatások előrejelzését segíti, ha azokat a környező országokat vizsgáljuk – Lengyelországot, a Cseh Köztársaságot és Szlovákiát –, ahol már bevezettek hasonló jogszabályi változásokat.

Az Európai Bizottság hivatalos kérését követően az Európai Unióval folytatott többéves tárgyalások után, 2017-ben Lengyelország és a Cseh Köztársaság törvényhozása is törvénybe iktatta a szerencsejáték-szolgáltatások szabályozására vonatkozó új szabályokat, melyek lehetővé tették, hogy az uniós szolgáltatók engedélyt kapjanak ezekben az országokban. Míg a lengyel törvény csak az online sportfogadási engedélyeket teszi lehetővé, addig a cseh szerencsejáték-törvény az online lottójátékokat, kaszinójátékokat és az online pókert is engedélyezi. Szlovákia esetében a folyamatok némileg másképp alakultak. A 2005-ös szerencsejáték-törvény versenyző piacot teremtett, de két szigorú feltételt szabott: a pályázóknak Szlovákiában bejegyzett gazdasági társaságnak kell lenniük, és csak a hagyományos (offline, „földi”) működési engedéllyel rendelkező szolgáltatók pályázhatnak online szerencsejáték-engedélyre.

Szlovákia és a Cseh Köztársaság 2012 óta próbált intézkedéseket bevezetni az illegális, offshore szerencsejáték-szolgáltatók visszaszorítására. A szlovák kormány 2017-ben megkezdte a piacot illegálisan megcélzó online szolgáltatók feketelistájának összeállítását. Ezen intézkedést kiegészítve a Pénzügyminisztérium 2022-ben közzétette az engedéllyel rendelkező szerencsejáték-szolgáltatók fehér listáját, hogy segítsen a játékosoknak azonosítani a legális szerencsejáték-oldalakat. A lengyel kormány egy másik megközelítést próbált: figyelmeztették a játékosokat, hogy büntetőeljárás alá vonják őket, amennyiben offshore-üzemeltetett online szerencsejáték-oldalakon játszanak - a hatóságok végül 1100 büntetőeljárást indítottak.

Magyarországon ugyanebben az időszakban a sportfogadási piac jogilag még mindig monopólium volt, de az engedély nélküli globális szereplők elérhetővé tették oldalaikat a magyar játékosok számára.  A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága publikusan elérhető nyilvántartást vezet a blokkolt oldalakról, mely intézkedéssel igyekezett elérhetetlenné tenni ezeket az engedély nélküli szolgáltatókat, amelyek alapvetően ezen esetben az EGT területén is illegálisan működtek, de amint blokkoltak egy weboldalt, egy újabb, hasonló URL bukkant fel. Végül, az Európai Unió Bíróság döntése után Magyarország úgy döntött, hogy megnyitja online fogadási piacát a verseny élénkítése érdekében, és fair versenykörnyezetet biztosít minden engedéllyel rendelkező szolgáltató számára, valamint fokozza a játékosvédelmi intézkedéseket.

Az újonnan bevezetett törvény kapcsán még nem ismert, a magyar hatóságok hogyan kezelik majd a nagyobb piaci részesedéssel rendelkező offshore üzemeltetőket. Amint azt más országok esetében is láthattuk, a nyílt engedélyezési megközelítés bevezetésének együtt kell járnia az illegális oldalakkal szembeni szigorú intézkedésekkel – különben miért fordulnának el a játékosok az offshore szolgáltatóktól, illetve az üzemeltetők miért akarnának hivatalosan is belépni a hazai piacra?

A liberalizáció hatásai a régió országaiban

A régió országaiban a liberalizációt és az abból eredő piaci tendenciákat vizsgálva eltérő forgatókönyveket láthatunk. A hatásokat elsősorban három kulcs piaci mutató dinamikáján keresztül vizsgálhatjuk:

1. Piacméret: a teljes sportfogadási tiszta játékbevétel (a szerencsejáték árbevételének a játékosokat megillető nyereményekkel csökkentett összege) változása.

2. Piacszerkezet: a teljes sportfogadási tiszta játékbevétel megoszlása az onshore (az adott ország piacán engedéllyel működő) és az offshore (az adott ország piacán engedéllyel nem rendelkező) szolgáltatók között.

3. Online-offline arány: a sportfogadási bevételek megoszlása az offline (földi hálózat) és az online (web, applikáció) csatornák között.

Lengyelországban a sportfogadási piac az elmúlt évtizedben látványosan növekedett, és a játékosok egyre inkább az online platformok felé mozdultak el.  2016-ról 2017-re a lengyel piac jelentős változásokon ment keresztül a liberalizáció hatásainak köszönhetően. Az illegális szolgáltatók visszaszorítása és az engedélyeztetési eljárás megkönnyítése sikeres intézkedéseknek bizonyultak: a 2017-es szabályozások és az online blokkolás miatt számos külföldi oldal úgy döntött, hogy elhagyja Lengyelországot, míg egy új virtuális fogadóiroda 2017-ben, egy másik pedig 2018-ban lépett be a piacra. Az offshore tiszta játékbevétel aránya (amely százalékban mutatja az illegális vs. legális szolgáltatók piaci penetrációját) hirtelen csökkenni kezdett a szabályozás hatására, a piaci bevételek töretlen bővülése mellett: 2016-ban az onshore szolgáltatók tiszta játékbevétele mindössze 39%-a volt a teljes piacnak, a törvényi változásokat követően a legális szolgáltatók piaci részesedése már 82%-ra emelkedett. A piac fejlődését mutatja, hogy mindeközben a lengyelországi online fogadások összbevétele 2017 és 2021 között megháromszorozódott. A piacnyitás a legális szolgáltatók hatalmas bevételnövekedését, átláthatóbb piacot és a kormány számára jelentős adóbevételeket eredményezett. Az illegális szolgáltatókat egyre nagyobb sikerrel szorították ki, a legális szerencsejáték-piac pedig ma is virágzik: az onshore tiszta játékbevétel aránya tavaly meghaladta a 93%-ot, és a H2 Gambling Capital adatai alapján a piac várhatóan évente átlagosan 14%-kal bővülhet a következő öt évben.

A cseh sportfogadási piac esetében a jogalkotási intézkedések eredményeként egyértelműen látható a piac tisztulása és az online fogadások preferenciájának növekedése. Az offshore oldalak korai szabályozása miatt az országban az onshore tiszta játékbevétel aránya már a 2016-os szerencsejáték-törvény előtt is viszonylag magas volt (2011-ben 64%). 2012-től a kormány elkezdte korlátozni és betiltani az offshore oldalak reklámtevékenységét, melynek eredményeképpen az illegális szolgáltatók piaci részesedése évről évre csökkent, míg az engedéllyel rendelkező szolgáltatók a piac éves növekményét lefölözhették. Ezért a Cseh Köztársaság – amely a legliberálisabb a szerencsejáték-szabályozás tekintetében a vizsgált országok közül – a maga 2021-es 96,6%-ával a régió legmagasabb onshore tiszta játékbevétel-arányával rendelkezik. A H2 Gambling Capital előrejelzése szerint a cseh fogadási piac 2022-ben érte el a csúcspontját, és a bevételei a következő öt évben várhatóan ezen a szinten fognak stagnálni. Az elmúlt évtizedben tehát a csehek szigorú szabályokat vezettek be az illegális oldalakkal szemben, valamint a fejlődés és az innováció ösztönzése érdekében a nemzetközi sportfogadási cégek számára is biztosították a piacra lépés lehetőségét. Úgy tűnik, hogy a teljes liberalizáció és a szigorú piaci szabályozás kombinációja hozzájárult ahhoz, hogy az ágazat növekedése és kifehérítése zökkenőmentesebb és gyorsabb legyen.

Milyen tendenciák érvényesülnek egy olyan országban, amely már 2005 óta szabályozza az online fogadási piacot?  Míg 2011-ben az onshore tiszta játékbevétel a teljes piac 68%-át tette ki, négy évvel később már majdnem 80%-ot ért el, miközben az online fogadások forgalma megháromszorozódott. 13 évvel a piac liberalizációja után Szlovákia az állampolgárok (és a legális szerencsejáték-szolgáltatók) további védelme érdekében illegális fogadási oldalakat tartalmazó feketelistákat kezdett összeállítani (2018), ami az onshore tiszta játékbevételek arányának további növekedését és az offshore tiszta játékbevételek folyamatos csökkenését eredményezte. Az offshore szolgáltatók szabályozásával a kormány meg tudta védeni a legális sportfogadási oldalakat, amelyek felszívták a növekvő keresletet, és a bővülő piac által generált adóköteles bevételhez jutottak. Az onshore tiszta játékbevétel aránya 2021-ben elérte a 94%-ot, az online fogadások bevétele pedig a 2011-esnek több, mint nyolcszorosa volt ugyanebben az évben.

Az egyes piacok közötti különbségek ellenére az online sportfogadási piac növekedése és kifehérítése szempontjából kulcsfontosságú az iparág liberalizálása és az offshore szolgáltatók szabályozása, miközben a több szolgáltató piaci jelenléte aktív versenyt generál és így ösztönzi a fejlődést és az innovációt.

A magyar sportfogadási piac jelenlegi dinamikája érezhetően eltér a fenti példáktól, hiszen az illegális szolgáltatók jelenleg hatalmas szeletet hasítanak ki a bevételekből. A sportfogadási piac az elmúlt 10 évben intenzíven növekedett, az online fogadásokból származó bevételek a 2013-as 13,4 millió euróról 2021-re 295,6 millió euróra nőttek, melynek bár jelentős része a magyar szolgáltató érdeme (51%-os éves átlagos növekedést hozva), ugyanakkor az illegális szolgáltatók még mindig kétszámjegyű növekedést produkáltak (11%). A Szerencsejáték Zrt. erős offline fogadási jelenlétének (Tippmix játékuk Magyarország legnagyobb értékesítési hálózatában érhető el) és a legális online fogadási alternatívák hiányának köszönhetően az illegális sportfogadási weboldalak nem voltak áttörően sikeresek a játékosok online térbe vonzásában: az online sportfogadási forgalom aránya az offline-hoz képest még nem haladta meg a 35%-ot!Az online sportfogadásból származó tiszta játékbevétel a Szerencsejáték Zrt. fogadóoldalának 2013-as megjelenése óta töretlenül növekedett. A növekedés révén a Szerencsejáték Zrt. piaci részesedése az online sportfogadási piacon meghatározó, azonban iparági számítások szerint az online sportfogadások tiszta játékbevételének több, mint egyharmada offshore szolgáltatóknál realizálódik.Érdemes összevetni Magyarországot a három referenciaországgal:

A Magyarországon népszerű hagyományos fogadásokat is beleszámítva, a sportfogadás teljes lakosságra vetített (egy főre jutó) forgalma 2021-ben Magyarországon csupán 107 euró volt, szemben a V4 országok három-négyszer magasabb értékeivel. A Cseh Köztársaság 474 eurós egy főre jutó sportfogadási árbevételét, a 94,9%-os online arányt és a 95,5%-os onshore arányt látva kijelenthető: bár Magyarországon az online fogadási forgalom erőteljes növekedése minden évben tagadhatatlan, regionális összehasonlításban a hazai piac még jelentős növekedési potenciált rejt.

Miközben e négy ország közül hazánkban a legkisebb a sportfogadási piac, messze itt a legalacsonyabb az online sportfogadási arány. Csehország vezet a maga 95%-ával, amelyet Lengyelország (86%) és Szlovákia (80%) követ, míg Magyarországon ez az arány 2021-ben 33% volt.  Érdekes megfigyelni, hogy minél „liberalizáltabb” az iparág egy országban, annál közelebb van egymáshoz a két arány, és annál magasabb az egy főre jutó forgalom. Ez azt jelentheti, hogy az online szerencsejáték, valamint az online sportfogadási szegmens liberalizálásával és ezáltal a verseny erősítésével a játékosokat jobban vonzzák a legális szolgáltatók online sportfogadási szolgáltatásai, mivel több választási lehetőségük van (az illegális oldalak korlátozott hozzáférése mellett). 

Adott piacok liberalizációt követően számos irányba mozdulhatnak el, olyan tényezők által vezérelve, mint a szabályozás, a digitális érettség, a legális online platformok iránti kereslet vagy akár a hazai vagy külföldi piacra lépők. A magyar piac jövőjével kapcsolatban felmerülhet néhány kulcsfontosságú kérdés: Hogyan fogják kezelni a más EGT tagállamban már bejegyzett, magas magyarországi piaci részesedéssel rendelkező offshore szereplőket? További szabályozás nélkül folytathatják-e tevékenységüket? Veszélyben van-e a hagyományos, offline piac, ha új online piaci szereplők lépnek be a versenybe?  Képes lesz-e a magyar óriás ezeket a csoportokat az online platformjára vonzani?

A piac liberalizációjának eredményeképpen az online sportfogadás aránya várhatóan jelentősen növekedni fog, de hogy ki lesz az, aki ezeket a bevételeket realizálhatja, az egyelőre rejtély. Hiszen a szomszédos országok példáján keresztül jól látható: sok múlik azon, hogy az offshore oldalakat kivétel nélkül szigorúan és hatékonyan sikerül-e szabályozni a játékosok, a legális szereplők és nem mellesleg az adóbevételek védelme érdekében. A meghatározó piaci részesedéssel rendelkező offshore oldalakkal szembeni esetleges szabályozás ismerete nélkül nehéz feltételezni, hogy a piac saját magát kezdi el megtisztítani. A magyar online sportfogadási piac e közeli országokhoz képest még mindig hatalmas potenciállal rendelkezik mind a bővülés, mind a szektor kifehérítése szempontjából – izgalmas idők várnak a szerencsejáték-szolgáltatókra és a játékosokra egyaránt!