A komplexitás hátterében

Bevezetés

Az élettudományi szektor az egyik legszabályozottabb iparág a világon. Az élettudományi ágazatban az ellátási láncok sokszereplősek és bonyolultak, miközben számos belső és külső tényező hatásának ki vannak téve. Ezek az ellátási láncok kötik össze a teljes folyamatot a felfedezésektől az értékesítésig, éppen ezért egy hatékony és az előírásoknak megfelelő ellátási lánc a cégek számára komoly versenyelőnyt jelenthet.

A Deloitte UK Centre for Health Solutions legújabb tanulmánya az ellátási láncokban felmerülő kockázatokat elemzi részletesen, az előzménye pedig a Deloitte 2015-ös, az élettudományi szektorban működő cégek átfogó jogszabályi megfeleléséről szóló tanulmánya. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az élettudományokkal foglalkozó cégek miként tudnak a jogszabályi megfelelőségből mint kötelezettségből versenyelőnyt kovácsolni azáltal, hogy javítják az ellátási láncok teljesítményét és a gyógyítás eredményességét.

Az élettudományi szektor ellátási láncait érintő kihívások

A legjelentősebb kihívások az alábbiak:

• az ellátási láncok jogszabályi megfelelőségének mérése – a megfelelőség mérése összetett folyamat, és hiányoznak azok az átfogó mérőszámok, amelyek a teljes ellátási láncra vonatkozóan szemléltetni tudnák a megfelelőség szintjét
• a globális élettudományi szektor ellátási láncainak komplexitása – ezt a rendkívül komplex környezetet nagyban meghatározzák a szellemi tulajdonjogok, az adózási struktúrák, a változó piacra jutási igények, valamint a külső üzleti partnerek nagyobb mértékű bevonása, mindez pedig hatékony vállalatirányítást és kockázatkezelést igényel
• az új terméktípusok és kezelési módok komplexitása – az egyre változatosabb, illetve rövidebb életciklussal rendelkező termékek, a gyógyítás eredményességének középpontba kerülése és az új egészségügyi modellek mind-mind hozzájárulnak a komplexitás növekedéséhez
• a megfelelőség fenntartása a meglévő szabályozási rendszereket érintő változtatások végrehajtása során – a szabályozási és technikai jellegű változások kezelése jelentős költséget és működési nehézséget jelent az élettudományokkal foglalkozó cégek számára
• új és kidolgozás alatt álló előírások, egyre gyorsabban változó szabályozás – az eddigiekhez hasonlóan továbbra is várható az újabb előírások megjelenése, a szabályozó hatóságok pedig egyre szigorúbban ellenőrzik és követelik meg a jogszabályi megfelelést.
   

A megfelelőséggel kapcsolatos kihívások kezelése

Az ellátási láncok teljesítményének és a gyógyítás eredményességének növelésére szolgáló legfontosabb intézkedések az alábbiak:

• etikaközpontú vállalati kultúra kialakítása a hatékony vezetés és vállalatirányítás segítségével – az élettudományokkal foglalkozó cégeknek proaktív megközelítést alkalmazva azonosítaniuk kell az alapvető értékeket és viselkedési formákat, ez alapján pedig olyan víziót és stratégiát kell kidolgozniuk, amely a jogszabályi megfelelés iránt elkötelezett, fenntartható vállalati kultúra kialakítását segíti
• az adatok hatékonyabb felhasználása – a „big data” koncepció és az adatelemzés két olyan, kiemelten fontos tényező, amely lehetővé teszi a rendezetlen adatállományokban rejlő lehetőségek kiaknázását, emellett segíti a cégeket az újonnan felmerülő, illetve várható kockázatok azonosításában és számszerűsítésében is. Az adatelemzés hasznos eszköz lehet a megfelelőség biztosítására, és elősegítheti az ellátási láncban felmerülő legfontosabb kockázatok alaposabb feltérképezését
• az ellátási láncok jogszabályi megfelelőségének biztosításába, a munkaerő fejlesztésébe és a kiszervezésbe eszközölt befektetésekkel kapcsolatos költségek és előnyök megfelelő ismerete – az élettudományokkal foglalkozó cégek jelentős része kiterjedt és folyamatosan bővülő compliance csoporttal rendelkezik a szabályozási előírásoknak való megfelelés biztosítása érdekében, ez viszont jelentős működési költséggel jár. A cégek az utóbbi időben elkezdték alaposabban megvizsgálni az ilyen jellegű költségeiket, és alternatív megoldásokat kezdtek keresni arra, hogy miként lehetne még elvégezni az ehhez kapcsolódó tevékenységeket (például külső szolgáltatók igénybevételével)
• kiegyensúlyozott kapcsolat kialakítása a szabályozó hatóságokkal (például a hatóságok támogatása a szabályozói előírások harmonizációja terén) – a szabályozó hatóságok harmonizációja fontos szempont, ha arról van szó, hogy miként lehet egyidejűleg biztosítani a jogszabályi megfelelőséget és a piac megfelelő ellátását. Ebben a folyamatban az iparág szereplői is közreműködhetnek azáltal, hogy együttműködnek a szabályozó hatóságokkal a szabályozási kockázat és a jogszabályi megfelelőség proaktív kezelésében
• digitális technológiák (például a robotikus folyamatautomatizálás) alkalmazása – az élettudományokkal foglalkozó cégek számára ígéretes lehetőségeket hordoz magában az adatelemzés, a kognitív számítástechnika, a konnektivitás és az új technológiák gyors elterjedése, hiszen ez lehetővé teszi az ellátási láncok hagyományos lineáris folyamatainak „digitális ellátási hálózatokká” történő átalakítását, ezáltal pedig nem csupán a költségek csökkenthetők, de az ellátási láncok jogszabályi megfelelősége is hatékonyabbá és kiszámíthatóbbá tehető.