Sajtóközlemények

Az energiaipar kihasználatlan lehetőségei és fejlesztendő területei

Sajtóközlemény

Budapest, 2015. május 28.

Számos esetben fordul elő, hogy vállalatok nem mérlegelik a választottbíróság igénybevételének lehetőségét, annak ellenére, hogy az egy rugalmas és hatékony vitarendezési fórum, az energiaszektorban ráadásul iparági tapasztalattal rendelkező választottbíróság is működik. Mindezek mellett a vállalati kockázatkezelés jelenlegi helyzetéről és fejlesztendő területeiről is szó esett a Deloitte „Egyeztetés az energiaipart érintő aktualitásokról” című szakmai konferenciáján.

Az energiaszektor számára az iparkamarai választottbíróságok mellett egy szakosodott alternatív vitarendezési fórum, az Energetikai Állandó Választottbíróság (EAVB) is rendelkezésre áll. Tapasztalatok szerint a választottbíráskodásban rejlő lehetőségeket nem teljes körűen használják ki a vállalkozások, holott az számos előnyt kínál a „rendes” bírósági eljárásokhoz képest.

Az energiapiaci szereplőknek különösen érdemes megfontolniuk ezt a lehetőséget, hiszen a választottbírósági eljárás a „rendes” bírósági peres eljárásokhoz képest gyors lefolyású, átlagosan körülbelül fél évet vesz igénybe. További előnye, hogy a tárgyalás nem nyilvános, és ami hasonlóan nagy jelentőséggel bírhat: a bírók iparági szakértelemmel rendelkeznek. A bíróság páratlan számú bírói tanácsban dönt. A felek a jogvita tárgyának jellegzetességei ismeretében választják ki a bíráikat, akik további egy bírót jelölnek ki. Az EAVB eljárási rendje külföldi cégek számára is ismert alapokon nyugszik, ugyanakkor hasonlít az iparkamarai választottbíróság eljárási rendjéhez. A jogvita elbírálására bármely állam joga kiköthető, az eljárás nyelve magyar, angol, német és orosz egyaránt lehet.

Az EAVB ítéletének hatálya megegyezik a rendes bírósági jogerős ítéletével: a döntés végleges, kötelező erejű, amely ellen sem fellebbezni, sem felülvizsgálati eljárást kezdeményezni nem lehet. Végrehajtására a rendes bírósági határozatok végrehajtására vonatkozó szabályok irányadóak.

 

Középpontban a vállalati kockázatkezelés

A Deloitte 2013-14-ben, több mint száz cég bevonásával készített, energiapiaci vállalati kockázatkezelési (ERM) tanulmánya az összvállalati kockázatkezelési folyamatok teljes láncolatát, a vállalatok belső kockázatkezelési keretrendszereinek érettségét vizsgálta.

A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy az ERM egyre inkább begyűrűzik a stratégiai döntésekbe, a vállalatok vezetői közül egyre többen ismerik fel értékteremtő erejét. A kockázat-intelligens kultúra jelentősége nő, a cégeket egyre jobban érdekli, hogy a kockázatkezelést miként lehet a mindennapi folyamatokba becsatornázni. A kockázatok azonosítása rendszerint egy-egy nagyobb beruházás előtt már a korai szakaszban megtörténik, így a várható profitabilitás körüli bizonytalanság, valamint az elérendő növekedés érdekében felvállalt kockázatok ismerete mellett tudnak a vállalati vezetők döntéseket hozni, szükség esetén kockázatcsökkentő lépéseket, kontrollokat bevezetni. A kockázatkezelésben résztvevők jellemzően megfelelő szaktudással rendelkeznek, viszont a fejlődést elősegítő tréningek általában dedikált kockázatkezelési specialistákra fókuszálódnak, kevésbé jellemzőek az összes munkavállaló kockázattudatosságának növelését célzó képzések.

A pozitív trendek ellenére számos fejlesztendő terület azonosítható még: a kockázatkezelés jellemzően nem integrálódik célkitűzésekbe és a bónuszprogramokba, az operatív döntéshozatalban kevésbé kerül fókuszba a kockázattudatosság, valamint elmaradás figyelhető meg a kockázatkezelés más gyakorlatokkal való integráltságában, és a szervezeti egységek hatékony kockázatkezelési kooperációjában. A kockázatok nyomon követése – akár a limitek megtartását, akár a kockázati kulcsindikátorok használatát tekintve – a vállalatok többségénél elmarad. További hangsúlyos hiányosság, hogy a vállalatok többségénél nincs megfelelően definiálva a „kockázatéhség”, vagyis az a toleranciaszint, amelyen belül a cég még elfogadja a kockázatot, ám amelyen túl már kockázatcsökkentő lépést kíván beiktatni a rendszerébe. Előrelátó tervezés hiányában azonban a krízishelyzetre adott reakció is késlekedhet, ami akár súlyos következményekkel is járhat.

Hasznosnak találta?