Az adatkezelők javára változnak a biztonsági kamera felvételek készítésére és kezelésére vonatkozó szabályok

Kevesen vannak tisztában vele, hogy a biztonsági kamerák működtetése is személyes adatok kezelésével jár, így ilyen tevékenységet a mindenkori adatvédelmi szabályok megtartása mellett lehet végezni és még kevesebben tudják, hogy a hatályos szabályozás alapján az adatkezeléshez, azaz a képmásunk kamera általi rögzítéséhez, jelenleg a hozzájárulásunkra van szükség. E hozzájárulást a kamerával őrzött területre a kihelyezett tájékoztató ellenére történő bemenetellel mint ráutaló magatartással adjuk meg.

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) 2018. május 25-i alkalmazásba lépésével a jogalapok tekintetében jelentős változás következett be. A hozzájárulás a GDPR szabályai szerint ugyanis bármikor visszavonható, amely esetben a személyes adatot (jelen esetben a kép-, illetve hangfelvételt) törölni kell. Mivel ez a gyakorlatban nem kivitelezhető, a vagyonvédelmi törvény jogalapokra tekintettel történő deregulációja vált szükségessé. 

A Parlament előtt lévő GDPR jogharmonizációs törvény tervezet rendezni fogja ezt a kérdést és a módosítás elfogását követően a kamerás megfigyelés mint adatkezelési tevékenység jogalapja az adatkezelő jogos érdeke lesz. Fontos kiemelni, hogy e jogalap alkalmazása adminisztrációs kötelezettséget is ró az adatkezelőre, hiszen a jogi megfeleléshez el kell végeznie az ún. érdekmérlegelési tesztet, amelynek eredményéről tájékoztatni kell az érintetteket és kérésre az érintettek vagy a NAIH rendelkezésére kell tudni bocsátani azt.

További lényeges újdonságok várhatók a felvételek megőrzési idejével kapcsolatban. Jelenleg a kép-, illetve hangfelvételek megőrzésére a vagyonvédelmi törvény szigorú határidőket állapít meg, amelyeket a NAIH gyakorlata szerint a vagyonvédelmi törvény hatálya alá nem eső adatkezelőknek is alkalmazni kell. Ennek megfelelően jelenleg főszabály szerint 3 munkanapig, speciális esetekben pedig 30 vagy 60 napig lehet megőrizni a kép- és hangfelvételeket. A tapasztalatok szerint a 3 munkanapos megőrzési idő sok esetben nem igazodik az adatkezelők érdekeihez. A salátatörvény várhatóan hatályon kívül fogja helyezni a jelenlegi előírásokat és a jövőben a felvételek megőrzési idejének meghatározása az adatkezelő belátására lesz bízva, megjegyzendő azonban, hogy minden esetben indokolni kell tudni a felvétel megőrzésére meghatározott időtartamot.

A vagyonvédelmi törvény deregulációs változásai terhek könnyítése irányába mutatnak, azonban az adatkezelőknek továbbra is szükséges lesz megfelelő dokumentációval körülbástyázni magukat, hogy a kamerás megfigyelés, különösen a felvételek megőrzési idejének a jogszerűsége megfelelően igazolható legyen. Ennek egyik eszköze az érdekmérlegelési teszt elvégzése, de ezen felül érdemes egy részletes elemzést is készíteni a megőrzési határidők alátámasztása érdekében.