Bírósági peres eljárások digitális alapokon

A COVID-19 kirobbanása óta a peres eljárások lefolyásának rendje napról-napra változik. Az egyik nap még rendkívüli ítélkezési szünet van, a következőn pedig már nem. A 2020. március 31-én hatályba lépett 74/2020 (III.31.) kormányrendelet több ponton módosított, illetve pontosított a veszélyhelyzet kihirdetése óta keletkezett perjogi rendelkezéseken. Ide tartozik a rendkívüli ítélkezési szünet megszűntetése is, ami azt jelenti, hogy a perek a veszélyhelyzet ellenére is tovább folynak, jóllehet, a bíróságok épületébe a bírósági dolgozókon kívül senki nem léphet be. Mint azt az előző hírlevelünkben előre jeleztük, a kialakult helyzet rövid időn belül rá fogja kényszeríteni a feleket és a bíróságokat a digitális alapú pereskedésre.

A kormányrendelet alapján a veszélyhelyzet idején a bíróságok elsősorban tárgyaláson kívül járnak el, ugyanakkor szükség esetén írásban, vagy elektronikus hírközlőhálózat, illetve egyéb elektronikus eszköz útján tudnak majd a felek közreműködni. Polgári perekben a perfelvételi szakaszban elsősorban írásbeli nyilatkozatot lehet majd tenni, az érdemi szakaszban pedig az elektronikus eszközök alkalmazása lesz a főszabály. A közigazgatási perekben – az eljárások felesleges prolongálódásának kiküszöbölése érdekében – a bíróságok tárgyaláson kívüli határoznak majd, de kivételesen lehet kérni, hogy a bíróság inkább a veszélyhelyzet megszűnése után tartsa meg a tárgyalást.

Az elektronikus pereskedés feltételeit az eljárásjogi szabályok már évekkel ezelőtt megteremtették, amely rendelkezések gyakorlati implementációját jelentősen felgyorsítja a COVID-19 miatt kialakult helyzet. Az igazságszolgáltatásnak most több komoly kihívással is szembe kell néznie.

Az egyik ilyen kihívás, hogy a veszélyhelyzet alatt hol tud majd a fél nyilatkozatot vagy egy tanú vallomást tenni. A hatályos eljárásjogi szabályok alapján az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás feltétele, hogy a meghallgatásra kerülő személynek egy kifejezetten erre a célra kialakított helyiségben kell megjelennie, továbbá, hogy ennek a helyiségnek minden pontja látható kell legyen a meghallgatás során. A veszélyhelyzet ideje alatt azonban a fennálló korlátozások miatt ennek a szabálynak a megvalósulása szinte lehetetlen lesz.

A bíróságokra vár azoknak a programoknak a meghatározása is, amelyeken keresztül a távmeghallgatás foganatosítható lesz. A bíróság a hivatalos oldalán közzétett tájékoztatóiban már példálózó jelleggel felsorol néhányat (pl. Skype, Zoom, vagy Microsoft Teams programok), ugyanakkor ezekről hivatalos rendelkezés még nem született, és szakmai körökben többen is kritizálják ezek megbízhatóságát.

Digitális alapúvá kell tenni a peres iratokba történő betekintést is, hiszen a bíróságok épületébe az igazságügyi dolgozókon kívül más személy nem léphet be. Erre megoldást kínálhat a 2020. január 1. napjával bevezetett ún. Ügyfél Iratbetekintő Rendszer, amit az ügyfelek és a jogi képviselők a folyamatban lévő ügyeik során használhatnak egy online regisztrációt követően. A rendszer használata ugyanakkor még újdonságnak számít, így várhatóan adódnak majd fennakadások a dokumentumok digitalizálásával, teljeskörűségével kapcsolatban.

Mint látható, a kialakult veszélyhelyzet elhúzódása miatt a bírósági peres eljárásokat szinte teljes mértékben digitális alapokra kellett helyezni. Ez egyrészt nagy előrelépés a hazai peres gyakorlat modernizálásában, másrészt nagy kihívások elé állítja a bíróságokat és a pereskedő feleket egyaránt. Peres csapatunk folyamatosan figyelemmel kíséri a változó jogszabályi környezetet és a bíróságok reakcióját a változásokra, így minden esetben hatékony segítséget tudunk nyújtani az ügyfeleink részére.