epiteszeti-jogi-nyilvantartas

Hírek

Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás - Az építményekre illetve azok terveire vonatkozó tervezői vagyoni jogok nyilvántartása

Az építőipari szereplők talán felfigyeltek arra a változásra, hogy idén januártól jogszabály kötelezően előírja a tervezők és építtetők számára, hogy közösen nyilatkozzanak az újonnan elkészített tervdokumentációhoz illetve az az alapján megépítendő épülethez kapcsolódó szerzői (tervezői) vagyoni jogokról. A közös nyilatkozatot az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás részére kötelesek benyújtani. Pontosan mit takar ez az új nyilvántartás és milyen gyakorlati szerepet tölthet be a jövőben?

Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás az Országos Építésügyi Nyilvántartás részét képező adatbázis, amelybe az adatok feltöltése jelenleg is folyik, azonban elektronikusan csak 2021. január 1-jétől lesz elérhető. A nyilvántartás az építészeti-műszaki dokumentációra, illetve az az alapján megépült / megépítendő építményekre vonatkozó szerzői (tervezői) vagyoni jogok adatait tartalmazza.

 

Milyen adatokból épül fel a nyilvántartás?

Az adatbázis két irányból épül fel: egyrészt a 2020. január 1-jét követően létrejött tervezési szerződések esetében a tervező és az építtető köteles a tervezői vagyoni jogokról közösen nyilatkozni és a nyilatkozatot (pillanatnyilag még papír alapon) a nyilvántartást kezelő Lechner Tudásközpont részére eljuttatni. Az újonnan létesülő projektek esetében ez tehát a jövőre nézve teljes körűen fogja tartalmazni a vagyoni jogosultságokat.

Másrészről pedig a 2020. évet megelőzően létrejött tervezési szerződések és az azok alapján létrejött építmények tekintetében a tervező, mint a szerzői jogi jogosult önkéntes, egyoldalú nyilatkozata alapján is felvihetők a szerzői vagyoni jogokra vonatkozó adatok.

Fontos kiemelni, hogy a nyilvántartás nem tartalmazza a nemzeti tervvagyonba tartozó építészeti alkotásokra vonatkozó szerzői vagyoni jogokat, amelyek felett az állam rendelkezik.

 

Milyen típusú vagyoni jogokról beszélhetünk?

Az építészeti alkotás és annak terve szerzői jogi oltalom alá eső mű, amely oltalom a szerzőt már a mű keletkezésétől kezdődően megilleti – azaz a szerzői jogok nyilvántartásba vétele a jogokat nem keletkezteti, csak rögzíti. A szerző, azaz a tervező és a szerzői vagyoni jogosult személye eltérhet, ha a tervező az építtetőre ruházza a szerzői vagyoni jogait vagy azok egy meghatározott részét.

Azon túl, hogy a személyhez fűződő joga alapján kizárólag a szerző dönthet a tervdokumentáció nyilvánosságra hozataláról, és őt illeti meg annak eldöntése is, hogy szerzőként feltüntessék, szerzői vagyoni jog átruházásaként elsősorban a felhasználás engedélyezése igényel bővebb kifejtést.

A szerzőnek kizárólagos joga van a mű felhasználására és – vagyoni jogként azt teljesen vagy részlegesen az építtetőre átruházva - a felhasználás engedélyezésére.

A felhasználás egy tervdokumentáció esetében tipikusan a többszörözést, terjesztést, nyilvános előadást, átdolgozást, kiállítást stb. jelentheti; ennek megjelölését a szerzői jogi nyilatkozatot bejelentő adatlap kifejezetten előírja.

Építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is, míg az elkészült építmény esetében az átépítés / ráépítés jogosultságának a kérdése szülhet vitákat. Ha pl. az épület tulajdonosa szeretné az ingatlanát úgy átalakítani vagy bővíteni, amely az épület egyedi / eredeti megjelenését befolyásolja, ahhoz a szerzői jogi oltalom miatt a tervező engedélyére lehet szükség. Ezek tisztázása érdekében az adatbázis listázza, hogy kit, milyen felhasználási jogok illetnek meg az oltalommal védett tervdokumentáció illetve építmény vonatkozásában.

 

Milyen adatokhoz férhetünk hozzá?

A nyilvántartott személyes adatok köre meglehetősen tág, viszont az adattakarékosság elvével összhangban, amely szerint a tárolt személyes adatoknak az adatkezelés célja szempontjából a szükségesre kell korlátozódniuk, a törvény megosztottan szabályozza az érdekeltek hozzáférési jogosultságát, és alapvetően három esetkört különböztet meg.

A nyilatkozattevő adataihoz valamint a szerző személyes adataihoz-, úgymint lakcím, anyja neve, születési helye és ideje, személyazonosító igazolványának típusa és száma valamint kamarai azonosítója-, adatkezelőként csak és kizárólag a Lechner Tudásközpont férhet hozzá. A szerzői jogállásból fakadó adatok, mint a szerző (tervező) és a vagyoni jogi jogosult neve vagy a jogszerzés módja, nyilvánosak, miközben a szerző elérhetőségeit (telefonszám, e-mailcím) az adatkezelő csak külön erre irányuló kérés esetén bocsátja rendelkezésre.

 

Gyakorlati felhasználáshoz fűződő megfontolások

A nyilvántartás jelentősége abban áll, hogy idővel, megfelelő és növekvő feltöltöttség mellett egy olyan adatbázist fog alkotni, amely segíti a tájékozódást az építészeti szerzői művekhez kapcsolódó tervezői vagyoni jogokkal kapcsolatban. Így hosszabb távon hasznos segítség lehet akkor, ha egy épület átépítésénél vagy modernizálásánál kérdésessé válik, hogy az eredeti tervező hozzájárulása milyen mértékben szükséges a tervezett munkákhoz, különösen, ha az eredeti tervezési szerződés nehezen lelhető fel. Általánosságban kimondható az is, hogy leegyszerűsíti és megkönnyíti a szerzői vagyoni jogokkal kapcsolatos bizonyítást egy esetleges jogvita esetén.

Azonban az adatbázis jelenleg még nem kereshető, így konkrét, gyakorlati tapasztalat még nem áll rendelkezésünkre. A jelenleg rendelkezésre álló jogszabályokból az olvasható ki, hogy az adatbázis a tervezők nevére és egyéb adataira lesz kereshető, a szerzői vagyoni jogokkal érintett építmények helyrajzi számára, címére nem. Ez megkérdőjelezi a jövőbeli adatbázis hasznosságát azokra az esetekre vonatkozóan, ha a felhasználó egy adott építményre (vagy annak terveire) vonatkozóan szeretne tájékozódni a szerzői vagyoni jogokról.

Az adatbázis felhasználásának másik gyakorlati korlátját maga az idő adja, hiszen kétségtelen, hogy több évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a nyilvántartásban olyan mennyiségű adatot halmozódjon fel, amelyre a napi szintű felhasználó bizton támaszkodhat.

 

Tervezési szerződések – nagyobb tudatosság

Az idén hatályba lépett változás ráirányítja a figyelmet a tervezési szerződésekre és azokon belül is a szerzői jogok átruházására vonatkozó részekre. Ennek pozitív hozadékaként feltehetőleg a tárgyaló felek a jövőben a tervezői vagyoni jogokat az eddiginél részletesebben, azok átruházását pedig jól átgondolva rögzítik a szerződésekben.

Hasznosnak találta?