Fel lehet-e mondani a bérleti szerződéseket a legsúlyosabban érintett ágazatokban?

A Kormány elrendelte, hogy a legsúlyosabban érintett ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni. Vajon szerződésszegés esetén is alkalmazandó ez a tilalom? Illetve, mi történik, ha a felmondási tilalom időszaka alatt jár le a bérleti szerződés határozott időtartama?

1. Felmondási tilalom

Magyarország Kormánya a COVID-19 járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a 2020. március 18. napján kihirdetett legelső rendelkezései között  rendelte el, hogy a legsúlyosabban érintett ágazatok (turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok) „(…) tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni.”

• Bérbeadókra vagy bérlőkre irányadó a felmondási tilalom?
  A felmondási tilalom tehát a Kormányrendeletben felsorolt és a Kormány által a járvány hatásai által legsúlyosabban érintettnek vélt ágazatok szereplőire és az általuk kötött bérleti szerződésekre alkalmazandó. Bár ezek a szereplők – tipikusan – bérlőként jelennek meg a bérleti jogviszonyokban, a Korm. rendelet nem határozza meg, hogy az érintett szereplőknek milyen pozícióban (bérbeadó vagy bérlő) kell szerepelniük a bérleti szerződésben.
  
  Ebből következően úgy gondoljuk, hogy mind bérlőként, mind bérbeadóként szerepelhetnek, és mindkét esetben érvényesül a bérleti szerződések felmondási tilalma. Tehát ha egy turisztikai ágazati szereplő bérbe ad egy területet kiskereskedelmi tevékenység folytatására, akkor sem a turisztikai ágazati szereplő mint bérbeadó, sem a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozó nem mondhatja fel a bérleti szerződést.

• Milyen helyiségek vonatkozásában érvényesül a felmondási tilalom?
  A Kormányrendelet egyértelműen rögzíti, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre irányadó a tilalom. A „nem lakás céljára szolgáló helyiség” egy, a lakástörvényben széleskörűen meghatározott jogi fogalom, ami lényegében valamennyi, kizárólag gazdasági célra szolgáló ingatlant magában foglalja. Következésképp a felmondási tilalom irodaházak, bevásárlóközpontok, logisztikai parkok, gyárak és más gazdasági célra szolgáló ingatlanok vonatkozásában kötött bérleti szerződésekre alkalmazandó.
  
  A fentiektől eltérően, lakás megjelölésű ingatlan esetében – függetlenül attól, hogy irodaként vagy más gazdasági célra veszi a bérlő igénybe az ingatlant – meglátásunk szerint a felmondási tilalom nem alkalmazandó.

2. Rendes és rendkívüli felmondás

Ahogy a fenti idézetből is látható, a Korm. rendelet a felmondásról általánosságban beszél. Felmerül ezért a kérdés, hogy a gazdasági életben és a jogirodalomban egyaránt megkülönböztetett „rendes” és „rendkívüli” felmondások esetén alkalmazandó-e a fenti felmondási tilalom?

• Rendes felmondás
  Határozatlan idejű bérleti szerződések esetén a Ptk. lehetőséget ad arra, hogy a felek a bérleti jogviszonyt indokolás nélkül (bármikor) megszüntessék. A legsúlyosabban érintett ágazatokat pedig feltehetőleg ez alól a kiszolgáltatott helyzet alól próbálta védeni a jogalkotó azzal, hogy 2020. június 30. napjáig kizárta a megszüntetés lehetőségét, biztosítva ezzel a jelenleg is használt gazdasági célú ingatlanuk használatát a járvány okozta veszélyhelyzet idején is. 
• Rendkívüli felmondás
  Tekintettel arra, hogy a rendes felmondástól eltérően a rendkívüli felmondás szankciós jellegű rendelkezés, amely valamelyik fél szerződésszegése esetén alkalmazható, kérdés, hogy erre az esetre is vonatkozik-e a felmondási tilalom.
  
  A jogalkotó a Korm. rendelethez indokolást nem fűzött, ezért a fenti kérdésre biztos választ nem adhatunk. A rövid megfogalmazásból, és abból, hogy a Korm. rendelet általánosságban beszél a felmondásról, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy rendkívüli felmondásra sincs lehetőség. Ezt az érvelést támaszthatja alá, hogy a rendkívüli felmondás legtipikusabb példája a bérleti díj nem fizetése miatt történő felmondás. A Kormány célja pedig pontosan a járvány miatt nehéz helyzetbe kerülő gazdasági szereplők helyzetének a biztosítása, a veszélyhelyzetet megelőző „békeidőkbeli” állapotok fenntartása.
  
  Bár a fizetési késedelem a leggyakoribb rendkívüli felmondási ok, rendkívüli felmondásra ezen túl mind a bérlő, mind a bérbeadó más magatartása is okot adhat. A bérbeadó részéről ilyen lehet az, hogy a bérlő rongálja az ingatlant, vagy a bérlő részéről az, ha a bérbeadó nem biztosítja az ingatlan rendeltetésszerű használatát. Kérdés, hogy ezekben az esetekben, amelyeknél a szerződésszegő magatartás nincs kapcsolatban a kihirdetett veszélyhelyzettel, alkalmazandó-e a Korm. rendelet általános jellegű tiltása, tekintettel arra, hogy ez olyan mértékű beavatkozás lenne a felek autonómiájába, ami a másik fél számára akár visszaélésre is okot adhatna.
   

3. Felmondási tilalom időbelisége

A Korm. rendelet rögzíti, hogy a bérleti szerződéseket „(…) 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni.” Az időpont kapcsán felmerül a kérdés, hogy ez azt jelenti-e, hogy 2020. június 30. napjáig nem is mondható fel a bérleti szerződés, vagy 2020. június 30. napja előtt is felmondható, de leghamarabb 2020. július 1. napjára?

Ez a kérdés azért fontos, mert a határozatlan idejű bérleti szerződések általában 1-3 hónapos felmondási idővel mondhatók fel, azaz a bérleti jogviszony várhatóan hónapokkal később szűnne meg, ha a bérleti szerződés leghamarabb 2020. július 1. napján lenne felmondható. Abban az esetben azonban, ha a bérleti szerződés 2020. június 30. napja előtt is felmondható, akkor a felmondási idő hosszától függően akár 2020. július 1. napján is megszűnhet a bérleti jogviszony.

Meglátásunk szerint a „felmondással megszüntetni” fordulattal a jogalkotó azt akarta szabályozni, hogy ezek a bérleti szerződések 2020. június 30. napjáig ne legyenek megszüntethetők a felek közös megegyezése nélkül, vagyis úgy gondoljuk, hogy a helyes értelmezés az, hogy 2020. június 30. napja előtt – mind rendes, mind rendkívüli felmondással – felmondható a bérleti szerződés, de leghamarabb 2020. július 1. napjára.

Mindemellett szeretnénk jelezni, hogy a jogalkotó a fenti határidőt bármikor meghosszabbíthatja, ahogy utalt is erre a Korm. rendelet 3. §-ában.

4. Határozott idejű bérleti szerződés lejárta

Ha a határozott idejű bérleti szerződés időtartama 2020. június 30. napját megelőzően jár le, álláspontunk szerint a szolgáltatás teljesült, és így a bérleti szerződés a törvény erejénél fogva megszűnik. A fent hivatkozott korlátozás tehát nem vonatkozik a határozott idejű bérleti szerződés megszűnésére.

Természetesen más esetről beszélünk, ha a felek a bérleti szerződésben a határozott idejű bérleti szerződés határozatlan idejűvé alakulását nem zárták ki és a szerződés lejártát követően a bérlő a helyiséget a bérbeadó tudtával továbbhasználja. Ebben az esetben a bérleti szerződés határozatlan idejűvé alakul, amire már alkalmazandó a felmondási tilalom.

Összefoglalásként szeretnék jelezni, hogy tapasztalatunk szerint a piaci szereplők tekintettel vannak mind a veszélyhelyzetre, mind egymásra. Igyekeznek olyan magatartást tanúsítani, amivel a másik társaság „talpon maradását” támogatják. Ennek megfelelően, meglátásunk szerint a bérleti szerződések közös megegyezéssel, egymás érdekeire tekintettel lévő módosítása vagy akár megszüntetése lesz inkább gyakori - ahogy azt már most több esetben láttuk is –, és a felek a felmondás eszközéhez szélsőséges esetben fognak nyúlni.