Titkos felvételek alapján is büntethetők a kartellező cégek

Az elmúlt időszakban bekövetkezett fejlemények rávilágítottak arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a jövőben titkos felvételek alapján is elmarasztalhat jogsértő vállalkozásokat, így a versenyjogi jogsértések bizonyítása lényegesen könnyebb lesz.

Nemrégiben két olyan fontos változás is bekövetkezett, amely egyértelműen átírja az eddigi versenyjogi bizonyítást: egyrészt a Versenytörvény legújabb módosítása szerint a GVH 2021 januárjától a természetes vagy jogi személyek által készített rejtett felvételeket is felhasználhatja a jogsértés bizonyítására, másrészt egy kúriai ítélet szerint a közigazgatási eljárásban is felhasználható egy büntetőeljárás keretében beszerzett titkos lehallgatási felvétel. Ezek az újítások jelentősen megkönnyítik a kartellek bizonyítását.

A rejtett felvételek versenyügyben való felhasználhatóságát biztosító szabály bevezetésére egy uniós irányelv átültetése miatt került sor. A jogalkotó szerint az új szabályozásra azért van szükség, mert a digitális korban a versenyhatóság a helyszíni vizsgálat során birtokába juthat olyan - egyébként jogsértést bizonyító - tényeknek, adatoknak, amelyeket eddig nem lehetett felhasználni, pontosabban egyes nemzeti versenyhatóságok felhasználhatták, mások pedig nem az eljárásukban beszerzett rejtett felvételeket. Az irányelv egyértelművé teszi, hogy Európa-szerte kívánatos a rejtett felvételek versenyfelügyeleti eljárásban való felhasználásának lehetővé tétele.

Ez jelentős újdonság a korábbi helyzethez képest, mert mindig is vitatott volt, hogy a jogszabályok megkerülésével készített felvételeknek – például a beszélgetést folyatató felek beleegyezése nélkül készített hanganyagnak – mi a státusza, arra lehet-e bizonyítékként hivatkozni közigazgatási eljárásban. Az új szabályozás tisztázza ezt a helyzetet, azonban egy korlátot beiktat: a rejtett felvétel csak akkor használható fel bizonyítékként, ha nem a jogsértés egyedüli bizonyítéka.

A büntetőeljárásban beszerzett lehallgatási felvételek jogi helyzetét egy frissen napvilágot látott kúriai döntés tisztázta.

A Kúria egy közelmúltbeli számú ügyben azt vizsgálta, hogy lehet-e és ha igen, miként felhasználni egy magánszeméllyel szemben folyamatban lévő büntetőügyben beszerzett lehallgatás anyagát egy gazdasági társasággal szembeni versenyhatósági eljárás során.

A bírósági eljárás alapját az képezte, hogy a versenyhatóság versenykorlátozás gyanújával eljárást indított azzal a feltételezéssel, hogy három cég egymás között – egy közbeszerzéshez kapcsolódóan – felosztotta a piacot. A versenyhatóság az eljárása során végül megállapította, hogy a cégek egymás között piacfelosztó kartell-megállapodást kötöttek, amely megállapítását egy büntetőeljárásban végzett titkos információgyűjtésből származó adattal támasztott alá.

A Kúria, a beszerzett bizonyíték közigazgatási eljárás során történő felhasználásának jogszerűségét vizsgálva arra az álláspontra helyezkedett, hogy a büntetőeljárás során lefolytatott titkos információgyűjtés útján szerzett adatok egy közigazgatási eljárásban is felhasználhatók azzal, hogy a tisztességes eljárás szabályainak ekkor is érvényesülnie kell. Kiemelte, hogy a tisztességes eljárás elve a közigazgatási eljárásban akkor érvényesül, ha a feleknek lehetőségük van arra, hogy a lehallgatással szerzett bizonyítékokat megismerhessék és azokra akár nyilatkozatot tegyenek.

Azokban a közbeszerzési kartell ügyekben, amelyekben a büntető hatóságok és a GVH párhuzamosan járnak el, a jövőben a jogsértés bizonyítása is sokkal könnyebb lesz a nyomozó hatóságok által folyatott lehallgatások alapján.