pins

Hírek

Negyedéves hírlevél

A termelői szektort érintő legfontosabb témák

Országonkénti jelentés – Közeleg a riportok benyújtásának határideje

A legtöbb multinacionális vállalatcsoporthoz tartozó társaság számára bizonyára ismerős már a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által megalkotott – Magyarország által 2017 májusában implementált – újfajta transzferár-dokumentációs követelmény; melynek egyik és legújabb eleme az országonkénti jelentés (Country-by-Country Report, vagy CBCR). Az országonkénti jelentés elkészítésére azon vállalatcsoportok kötelezettek, melyek éves konszolidált bevétele meghaladja a 750 millió eurót, míg főszabály szerint a riport elkészítése és benyújtása a csoport végső anyavállalatának feladata.

Magyarország, a nemzetközi ajánlásokkal összhangban vezette be nemzeti jogrendszerébe a CbCR-al kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget, melynek teljesítésére elektronikusan, az adóhatóság általános nyomtatványkitöltő programján keresztül van lehetőség, a megfelelő nyomtatványok kitöltésével és határidőben történő benyújtásával. A magyarországi leányvállalatoknak alapvetően kétfajta kötelezettsége keletkezhet: a CbCR benyújtása; vagy az adóhatóság tájékoztatása arról, hogy a csoporton belül mely tagvállalat készíti el a jelentést és nyújtja be azt a helyi adóhatósághoz (bejelentési kötelezettség).

Legfrissebb tapasztalataink alapján látható, hogy számos buktatót hordoz magában a CbCR-al kapcsolatos kötelezettségek teljesítése. Nehézséget okozhat annak meghatározása, hogy mely vállalatcsoportok esnek a CbCR kötelezettség hatálya alá, tekintettel például arra, hogy az egyes államok konszolidációra vonatkozó szabályai alapvetően eltérőek lehetnek, vagy az is előfordulhat, hogy nincs erre vonatkozó szabály az adott országban. Bizonyos vállalkozások esetében nehéz annak azonosítása, hogy Magyarországon mely típusú adatszolgáltatási kötelezettséget szükséges teljesíteni a magyar leányvállalatnak.

További bizonytalanságot okozhat az adatszolgáltatás során jelentendő pénzügyi információk körének, például árbevétel, illetve fizetett adók meghatározása. Habár ezek egyértelműnek tűnhetnek, az egyes országok számviteli standardjai és a konszolidációs szabályok közötti eltérések miatt többféle értelmezés is lehetséges a tételek pontos meghatározását illetően.

Bizonytalanságra ad okot továbbá az információcsere egyezmények hiánya is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal legutóbb 2018. április 9-én frissítette hivatalos honlapján azon országok listáját, melyekkel Magyarországnak jelenleg hatályos, elismert információcsere egyezménye van. Miért is fontos ez az egyezmény? Az a hatóság, amelyhez benyújtják a CbCR-t, automatikus csere útján továbbítja annak tartalmát minden olyan tagállam adóhatóságának, amelyben bármely csoporttag adóügyi illetőséggel rendelkezik. Ahogy az a legfrissebb információkból látszik Magyarországnak több gazdasági nagyhatalommal nincs hatályos egyezménye, mint például Kínával, vagy az Egyesült Államokkal. Tekintettel az egyezmény hiányára a magyarországi leányvállalatok kötelezetté válhatnak a teljes CbCR benyújtására. A legtöbb vállalatcsoport naptári évente készíti el konszolidált beszámolóját, mely vállalatok esetében 2018. december 31-ig esedékes az érintett leányvállalatoknak elkészíteni/benyújtani a CbCR-t az adóhatósághoz, amennyiben az szükséges.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az adatszolgáltatás és bejelentés elmulasztása, késedelmes, hiányos, vagy hibás teljesítése esetén az adóhatóság 20 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki az adózókra. Javasoljuk tehát, hogy azon vállalatok, melyeknek a CbCR benyújtására főszabály szerint kötelezett végső anyavállalata olyan országban rendelkezik székhellyel, mellyel nincs Magyarországnak elismert információcsere megállapodása, mihamarabb kezdjék el a felkészülést, illetve a megfelelő információk és erőforrások beszerzését a CbCR magyarországi teljesítéséhez.

Szakértőink örömmel állnak rendelkezésre a CbCR-al kapcsolatos kötelezettségek felmérésében, illetve akár a kapcsolódó kötelezettségek teljesítésében.

Online számla adatszolgáltatás automatikusan, belföldi összesítő jelentés manuálisan – kivitelezhető?

Az elektronikus adatszolgáltatás 2018 júliusától kiváltotta a belföldi összesítő jelentést a számlakibocsátói oldalon. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a számlabefogadói oldalon a jelentéstételi kötelezettség továbbra is fennáll, tehát azokról a számlákról, amelyeken az áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri, vagy meghaladja, továbbra is szükséges számlánként nyilatkozni az összesítő jelentésben. A lecsökkentett értékhatár a befogadói oldalon ezért akár tetemes mennyiségű adminisztrációs terhet is generálhat a vállalkozásoknak.

Erre a problémára kínál megoldást a taxCube™ szoftver, egy a Deloitte által fejlesztett komplex megoldás, amely bizonyos kisegítő funkciók mellett alkalmas arra, hogy az áfa bevallást, illetve az ahhoz tartozó belföldi (illetve közösségi) összesítő nyilatkozatot plusz munkaerő felhasználása nélkül, automatikus módon készítse el. Ehhez csupán a vállalatirányítási rendszerből lehívott nyers adatra van szükség, melyet feldolgozva készíti el a szoftver automatikusan az aktuális időszaki nyomtatványokat. A szoftver használata nem igényel bonyolult informatikai ismereteket, hiszen a kezdeti beállítások elvégzését követően pár kattintással elkészíthető az áfa bevallás és az összesítő jelentés.

Új elektronikus archiválási szabályok – egyszerűbb út a digitalizációhoz

A nyári jogszabályváltozásokkal egyszerűsödtek az elektronikus archiválás szabályai, amelyek irányadók a számlák elektronikus úton történő befogadására, megőrzésére is. Amellett, hogy az új rendelkezések egyszerűbb megfelelést tesznek lehetővé, sok új kérdés is felmerül az egyes archiválási módszerek alkalmazhatósága kapcsán.

A legfontosabb változás, hogy amennyiben a számlát, vagy más, megőrzési kötelezettséggel érintett dokumentumot fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el, nem szükséges az archiváláshoz azon időbélyegző elhelyezése. Erre tekintettel a megőrzésre kötelezett az archiválási szabályoknak akár maga is eleget tehet (korábban erre a minősített időbélyegző szükségessége miatt nem volt lehetőség, hiszen az mindenképp akkreditált szolgáltató bevonását igényelte).

Továbbra is nyitva áll természetesen a lehetőség arra, hogy archiválási szolgáltató bevonásával a teljes folyamatot kiszervezzük, amennyiben azonban magunk szeretnénk fokozott biztonságú aláírás segítségével megfelelni az archiválási követelményeknek, mindenképpen érdemes tájékozódni arról, hogy a jogszabály által elvárt aláírás érvényességének ellenőrzése, és annak fenntartása pontosan mit jelent.

Az EDI rendszerek a továbbiakban is külön feltételek nélkül teljesítik az archiválási követelményeket, így akik ilyet használnak, a megőrzési kötelezettség teljesítésére is igénybe vehetik – természetesen csak olyan dokumentumok esetében, amiket eleve EDI rendszerben továbbítottak vagy kaptak. Az EDI rendszereknek számos más adminisztratív előnyük is van a bennük tárolt információ hitelt érdemlőségéből fakadóan, például szállítási igazolások tárolására is alkalmasak lehetnek. Az EDI bevezetése, az arra való áttérés előnyeinek felmérése kapcsán szakértőink örömmel segítenek felmérni a potenciálisan csökkenthető adminisztratív feladatok körét.

Újdonságként jelentik meg a zárt rendszerek alkalmazhatósága az archiválásra – a lehetőség a korábbi jogszabályban is szerepelt, azonban más, a gyakorlatban nem alkalmazható formában, most azonban a zárt rendszer fogalmának meghatározásával ez is valódi, gyakorlati lehetőségként jelenik meg. Itt is feltétlenül érdemes azonban szakértői segítséget igénybe venni az archiválási folyamat megfelelő kialakításához annak érdekében, hogy a módszer kielégítse a vonatkozó követelményeket.


Az online adatszolgáltatás bevezetésével pedig lehetővé vált az adatszolgáltatással érintett kimenő számláink elektronikus formában való megőrzése olyan módon, hogy az adatszolgáltatás során generált egyedi azonosítót (hash-t) a számlaadattal együtt őrzünk meg. Ezzel a témakörrel, és általánosságban a papír alapú bizonylatok elektronikus megőrzésével kapcsolatban számos nyitott kérdéssel szembesülhetünk a gyakorlati megvalósítást illetően, így ezekre is igaz, hogy a folyamatok kialakítását megelőzően ajánlott részletesen megvizsgálni a lehetőségeket annak érdekében, hogy az archiválási módszertan a lehető legkisebb ráfordítással teljesítsen minden jogszabályi követelményt.

Céges autó áfája – levonható vagy nem?

Az üzleti és magáncélra egyaránt használt, lízingbe vett személygépjárművek kapcsán nagymértékű adminisztratív terhet jelent az adózók számára annak pontos meghatározása, hogy az egyes gépjárművek esetén milyen mértékű a magáncélú használat, így tehát a lízingdíjban áthárított áfa levonhatóságának mértéke. Ezt a problémát kezelendő, a Deloitte kifejlesztett egy módszert, melynek segítségével útnyilvántartás vezetése nélkül lehetőség nyílik a vegyes használatú személygépkocsik bérleti díjára eső általános forgalmi adó visszaigénylésére.

A téma aktualitását az adja, hogy az Európai Parlement elfogadta Magyarország azon kezdeményezését, hogy a vegyes használatú személygépjárművek esetében 50%-os levonási arány alkalmazható a magáncélú használat mértékétől függetlenül. Az 50%-os levonást lehetővé tévő, egyelőre nem kihirdetett jogszabályváltozást követően így a jövőre nézve egyszerűbb lesz a levonás érvényesítése, azonban ez a korábbi időszakokat nem érinti. A Deloitte módszere bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetőséget biztosít arra, hogy a személygépkocsik bérbevétele kapcsán a korábbi években (elévülési időn belül) megfizetett áfa is visszaigényelhető legyen, vagyis a jogszabályváltozást követően is érdemes lesz vizsgálni a korábbi időszakokban levonható áfa mértékét.

Energiahatékonysági adókedvezménnyel kapcsolatos változások

A nyáron elfogadott jogszabály módosítás következtében az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások mellett a felújításnak minősülő projektek esetében is elérhető az energiahatékonysági adókedvezmény. Az adókedvezmény mértéke továbbá az eddigi egységes 30% helyett az Általános Csoportmentességi Rendeletben biztosított támogatási intenzitások szerint régiónként változik a beruházás, felújítás elismert költségére vetítve, így akár 45%-os támogatási intenzitás (KKV-k esetében akár 65%) is elérhető. Az adókedvezmény különösen releváns lehet a fejlesztési adókedvezményre nem jogosító pl. budapesti, vagy létszámbővüléssel nem járó projektek esetén.

A NAV ellenőrzések is indokolják az áttérést az IFRS-ek szerinti könyvelésre

A jövőben várhatóan szigorúbban fogja megítélni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azokat az eseteket, amikor a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagvállalatai a magyar számviteli standardoktól eltérő szabályok (US GAAP, IFRS) szerint vezetik a könyveiket úgy, hogy azokat utóbb manuálisan korrigálják a magyar számviteli szabályoknak történő megfelelés céljából – derül ki a NAV és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közös tájékoztatójából.

A közleményben arra hívják fel a figyelmet, hogy a multinacionális vállalatcsoportok magyar tagvállalatainak könyvvezetése sok esetben nem felel meg a magyar számviteli követelményeknek, ami megnehezíti az adóhatósági ellenőrzések lefolytatását. A tájékoztató szerint nem elfogadható az a multinacionális vállalatcsoportoknál gyakori eljárás, amikor a magyar tagvállalatok a könyvelést a US GAAP, illetve IFRS-ek szerint vezetett nyilvántartások manuális korrekciójával (például külön táblázatokban való levezetésekkel) valósítják meg. Az adóhatóság és a kamara álláspontja szerint a vállalkozások akkor tudnak maradéktalanul eleget tenni a számviteli törvény előírásainak, ha az egységes magyar számlakeret szerinti főkönyvi nyilvántartást zárt könyvelési rendszeren belül állítják elő és magyar nyelven vezetik a könyveiket. Amennyiben nem így történik, úgy az adóhatóság akár azt is megállapíthatja, hogy a könyvvezetés nem alkalmas az adóhatósági ellenőrzés lefolytatására.

A fenti kockázatok ellen megoldást jelenthet az IFRS-ek szerinti könyvelésre és egyedi beszámoló készítésre történő teljes áttérés. Ez minden olyan társaság számára nyitva álló lehetőség, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata a konszolidált éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el.
Az IFRS átállással kapcsolatos további információért forduljon bizalommal a Deloitte IFRS csapatához, amely felkészült könyvvizsgálókból, adószakértőkből és tanácsadókból áll, akik naprakész tudásukkal és komplex szolgáltatásokkal számos alkalommal segítették már ügyfeleiket az IFRS áttérés és az azt követő időszak könyvvizsgálati és adózási kérdéseiben.
 

A Cafeteria jövője

A 2019. évi adóváltozások eredményeként a tipikus cafeteria elemnek számító kedvező adózású, illetve adómentes juttatások jelentős része megszűnik. A már jól ismert, kivezetésre kerülő elemek felsorolása helyett felhívjuk a figyelmüket a következő, kevésbé hangsúlyozott, ámde hasonlóan érdekes és fontos szabályra.

  • A kockázati biztosítási díjnak a minimálbér 30%-ig terjedő adómentessége megszűnik, azonban egy átmeneti szabálynak köszönhetően a 2018-ban kezdődő biztosítási évre megfizetett biztosítási díj adómentes juttatásnak minősül, amennyiben annak összege 2019. december 31-éig megfizetre kerül.
  • Csekély értékű ajándék az évi háromszori alkalom helyett egyszer lesz adható egyes meghatározott juttatásként.
  • Azon juttatások, amelyek esetében az egyes magánszemélyek fogyasztásának mértékét nem lehet megállapítani (pl. ásványvíz adagoló automata az irodában), továbbra is egyes meghatározott juttatásként nyújthatóak.
  • A rendezvények, események munkáltató által viselt teljes költségei és azok keretében adott ajándéktárgyak (ha magánszemélyenként azok egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 25%-át) továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minősülnek. Így például egy munkavállalók és gyermekeiknek részére szervezett Mikulás ünnepség költségei és annak során kiosztott Mikulás csomagok továbbra is megtarthatják kedvező adóterheiket.

Azok a juttatási elemek, amelyek kiesnek a kedvező adózási körből, 2019-től munkaviszonyból származó jövedelemként adhatóak. Mindazonáltal amennyiben nem cél, hogy ez beépüljön a munkabérbe, akkor ezt javasolt ennek megfelelően dokumentálni és bérszámfejteni, a későbbi esetleges vitákat és bizonytalanságokat elkerülendő. Így célszerű lehet a korábban cafeteria keretében adott, de a jövő évtől összevontan adózó jövedelemelemet a bérszámfejtésben a munkabértől elkülönülten kimutatni.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a jövő évtől hatályos rendelkezések is biztositanak lehetőséget különböző munkavállalói ösztönző programok működtetésére, számos esetben kedvező adózási feltételekkel. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben a munkavállalók felvétele és megtartásás egyaránt kritikus lehet, célszerű ezért a munkavállalók igényeit felmérve átgondolkodni a különböző alternatívákat, ideértve például a munkavállalói értékpapírprogramot, a munkavállalói résztulajdonosi progamot („MRP”), vagy akár a munkavállalók egyes csoportjaira szabott „well being” intézkedéseket.

Versenyjogi kihívások a gyártásban és forgalmazásban

Az utóbbi évek médiahíreinek, felvilágosító kampányainak és a versenyjogi compliance programok egyre szélesebb körű elterjedésének köszönhetően a cégek versenyjogi tudatossága jelentősen nőtt az utóbbi években. A vállalkozások többsége valószínűleg tisztában van azzal, hogy a versenytársaikkal nem állapodhatnak meg például arról, hogy milyen áron értékesítenek termékeket, mikor és milyen feltételekkel tartanak akciókat, milyen mértékben emelik áraikat, milyen ügyfélkörnek értékesítenek vagy éppen milyen közbeszerzési eljáráson és milyen feltételekkel indulnak. Az ilyen és ehhez hasonló súlyos versenyjogi jogsértések széles körben ismertek, mivel az európai és magyar versenyhatóságok évről évre több százmillió forintos, eurós bírságokat szabnak ki a jogsértő cégekre és sok esetben a jogsértéssel együtt járó büntetőjogi, kártérítési és közbeszerzési jogi következmények is publikussá válnak.

Vannak azonban olyan versenyjogi szabályok is, amelyek bár ugyanolyan fontosak, mint a közismert tilalmak, mégis kevésbé ismertek a vállalkozások előtt. A teljesség igénye nélkül néhány ilyen területre szeretnénk felhívni a figyelmet.

A gyártással foglalkozó cégek számára kiemelten fontos a vertikális viszonyokra irányadó versenyjogi szabályok ismerete, mivel termékeik értékesítése, forgalmazási hálózatuk kialakítása során ezeket az előírásokat figyelembe kell venniük. Minden olyan területen, ahol egymással vertikális viszonyban álló vállalkozások, pl. gyártók és forgalmazóik, nagykereskedők és kiskereskedőik megállapodnak egymással az értékesítési, viszonteladási feltételekben, felvetődnek versenyjogi kérdések. Vannak egyértelmű korlátozások és tilalmak, mint például az, hogy a gyártó/szállító nem határozhatja meg a vevője által alkalmazott minimális továbbeladási árat, nem tiltható meg a kereskedők számára, hogy online értékesítsék a termékeiket, vagy például egy szelektív forgalmazási rendszerben a gyártó nem akadályozhatja meg a forgalmazók közti keresztszállításokat.

A tilalmak köre ennél szélesebb, azonban ennél sokkal érdekesebb, hogy a gyakorlatban számos olyan helyzet merül fel, amikor csak a felek és piac ismeretében, a konkrét szerződéses kikötés elemzésével dönthető el, hogy az adott megállapodás jogszerű-e vagy sem. Nem minden esetben egyszerű például annak megítélése, hogy a gyártó és a kereskedelmi ügynöke közti megállapodás versenyjogi szempontból is ügynöki megállapodásnak minősül-e, holott e kérdés alapjaiban határozza meg azt, hogy az ügynök számára milyen kereteket lehet kikötni az értékesítés során. Szintén összetett mérlegelésnek kell megelőznie azt, hogy valamely gyártó köthet-e kizárólagos beszerzési vagy értékesítési megállapodást vagy milyen jellegű versenytilalmi kikötést alkalmazhat stb.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a napi gyakorlatban az online kereskedelem elterjedésével együtt számos olyan kérdés vetődik fel, amelyekre a jogszabályok nem adnak megfelelő eligazítást, hanem csak alapos versenyjogi elemzéssel és a versenyhatóságok gyakorlatának folyamatos figyelésével csökkenthető a jogsértés elkövetésének esélye. Például folyamatosan alakul a gyakorlat abban, hogy a gyártó az értékesítés során megkülönböztetheti-e és ha igen, milyen módon az online és a bolti értékesítéssel is foglalkozó kereskedőit, vagy például a gyártó megtilthatja-e azt, hogy a termékeit árösszehasonlító oldalakon keresztül forgalmazzák, de abban a kérdésben is több vizsgálat indult már, hogy az online értékesítő oldalak (platformok) milyen kikötéseket alkalmazhatnak a platformon terméket kínáló cégekkel szemben.


Nem kevésbé bonyolult a gyártó cégek egymással kötött horizontális megállapodásainak megítélése. Számos versenyjogi szabály és eset elemzi például a versenytársak között létrejött közös gyártási, beszerzési, értékesítési, kutatás-fejlesztési vagy technológia átadási megállapodásokat. De a szigorú értelemben vett versenyjogi szabályokon kívül a gyártással foglalkozó cégeknek egyéb előírások betartására is oda kell figyelniük. Ilyen például az idén hatályba lépett geo-blocking rendelet, amely decemberig ad időt arra a cégeknek, hogy ha vevőiket az árak vagy az értékesítési és fizetési feltételek tekintetében hátrányosan megkülönböztetik azok állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján, akkor e korlátozásokat a rendeletben foglalt keretek között megszüntessék. 

Látható, hogy a gyártó cégek mindennapi élete nem könnyű versenyjogi szempontból. A gyakorlat során felmerülő összetett kérdések megválaszolásához ezért minden esetben érdemes szakember tanácsát kérni.

 

Közzétették a munka törvénykönyvét is módosító salátatörvény tervezetét

Az Infotv. módosítását követően, az Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetés céljából közzétette az egyes ágazati törvényeket módosító salátatörvény tervezetét, amely érinti a Munka Törvénykönyvét is. Az idén május óta alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) megfelelő végrehajtása érdekében az Infotv. mellett szükségessé vált számos hazai jogszabály módosítása is. A most megjelent tervezet célja a személyes adatok kezelését szabályozó hatályos ágazati normák és a GDPR előírásai közötti összhang megteremtése, illetve - ahol erre lehetőség van - a GDPR-t kiegészítő különös szabályok megalkotása.

Bár a GDPR egyik kiemelt célja a tagállami adatvédelmi jogszabályok egységesítése, a GDPR mellett a személyes adatok kezelését érintő tagállami jogszabályok kiegészítő jelleggel számos tekintetben együtt élnek és együtt alkalmazandók a GDPR rendelkezéseivel.

A törvénytervezet összesen 77 ilyen jogszabályt módosít, például a közúti közlekedésről szóló törvényt, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt, a rendőrségről szóló törvényt stb.

Bizonyos esetekben a GDPR kifejezetten lehetőséget biztosít a tagállamok számára, hogy meghatározott területeken külön tagállami szabályokat alkossanak, így például a tagállamok a foglalkoztatással összefüggésben kiegészítő szabályokat állapíthatnak meg annak érdekében, hogy védjék a munkavállalókat a személyes adataik foglalkoztatással összefüggő kezelése tekintetében, azaz elsősorban garanciális szabályok megállapítására van lehetőség.

A tervezet tehát a GDPR 88. cikkében foglalt ezen felhatalmazás alapján állapít meg a Munka Törvénykönyvét módosító rendelkezéseket. Az adatkezelés általános szabályain az Mt. jelenlegi rendelkezéseihez képest a tervezet jelentős változtatást nem tartalmaz. A munkáltató kizárólag a munkavállaló olyan személyes adatát kezelheti, amely a munkaviszony létesítésével, teljesítésével, megszűnésével kapcsolatban „lényeges”, valamint a munkáltató mellett az üzemi tanácsnak és a szakszervezetnek is nevesített adatkezelési jogot biztosít a jogaik gyakorlásával és kötelezettségeik teljesítésével összefüggésben. A tervezet rendelkezik arról, hogy a munkáltató jogosult a munkaviszonnyal kapcsolatban a munkáltatótól okiratok bemutatását kérni és azok másolatát kezelni, azonban a „lényeges adatok” pontosabb meghatározása nélkül további értelmezésre lesz szükség ezen a területen, amit várhatóan majd a gyakorlat fog csak tudni kialakítani, ha a tervezet a jelenlegi formában kerül elfogadásra.

Bár a tervezethez fűzött indokolás szerint az új szabályozás értelmében a munkáltató kezelhetné a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat során keletkező egészségügyi adatot, azonban a tervezet szövege érdemben nem változtat a munkavállalók alkalmassági vizsgálatára vonatkozó jelenleg hatályos Mt. rendelkezéseken, ami ellentmondásosnak tűnik. Tehát - az indokolással ellentétben - a tervezet jelenlegi szövege alapján azon túl, hogy a munkavállaló alkalmas-e a munkavégzésre, a munkáltató vélhetőleg továbbra sem ismerhetné meg a jogszabály által előírt alkalmassági vizsgálat eredményét, illetve amennyiben a munkáltató írna elő alkalmassági vizsgálatot, úgy érdekmérlegelési tesztet kellene végeznie és a vizsgálat nem irányulhatna személyiségjegyek kutatására, illetve ilyen vizsgálatok kizárólag anonim módon lennének végezhetők.

Az indokolás szerint a tervezet meghatározza továbbá a munkáltató különleges adatok (pl. egészségügyi adatok) kezelésével összefüggő jogait és kötelezettségeit és azt, hogy a munkáltató milyen célból kezelhet ilyen adatokat. Ezzel szemben a tervezet szövege kizárólag a különleges adatok egy kategóriájának, a biometrikus adatok kezelésére vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket (ilyen adat pl. a fénykép, retinaadat, ujjlenyomat) és ugyanezen szabályokat rendeli alkalmazni a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó adatok tekintetében is.

Biometrikus és büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó adat két együttes feltétel teljesítése esetén lenne kezelhető a munkáltató által. Az adatkezelésnek speciális célt (egészség, különleges adat, munkáltató jelentős vagyoni érdekének védelme, törvény által védett titok megőrzése, adat- és információbiztonsági szabályok megtartása, veszélyes anyag őrzése) kellene szolgálnia és az adatkezelésre kizárólag a munkavállaló kétséget kizáró azonosítása érdekében kerülhetne sor. A tervezet szerint a munkáltató a biometrikus adatkezelés során keletkezett adatot munkaidő-nyilvántartás céljából is kezelhetné.

Tekintettel arra, hogy a munkáltató által a munkavállaló rendelkezésére bocsátott számítástechnikai eszköz ellenőrzése körében adatvédelmi szempontból jelentősége van annak, hogy a munkavállaló használhatja-e magáncélra az eszközöket, a tervezet rendezni kívánja ezt a gyakorlatban sok problémát okozó kérdést. A tervezet szerint eltérő megállapodás hiányában az ilyen eszközöket a munkavállaló kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja. A munkáltató az ellenőrzés során pedig kizárólag az eszközön tárolt munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be. A gyakorlatban ezek a szabályok - a tervezet ilyen formában történő elfogadása esetén - a munkavállalói ellenőrzés körében vélhetőleg nem hoznak jelentős változást.

A tervezettel kapcsolatos kritika, hogy nem élt a GDPR szerinti lehetőséggel, hogy pontos szabályokat állapítson meg és a továbbiakban is a gyakorlatra bízza a legkritikusabb és eddig is bizonytalanságra okot adó kérdések megválaszolását. Ez több szempontból is hiba lenne, mert a továbbiakban kizárólag az Európai Adatvédelmi Testület jogosult a GDPR-t értelmezni és a NAIH kommunikációja szerint további iránymutatások kidolgozása sem várható a NAIH részéről, így a kizárólag a NAIH határozatai és a bírósági ítéletek szolgálhatnak majd értelmezési segítségül ezekben a kérdésekben, amennyiben a tervezet nem kerül kiegészítésre.

A tervezettel kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy jelentős átgondolást és módosítást igényel annak érdekében, hogy ellentmondásoktól mentes, ténylegesen alkalmazható, jól definiált és a GDPR előírásainak megfelelő szabályokat tartalmazzon. A GDPR által előírt követelmények jelenleg a tervezet Mt.-t módosító rendelkezései között nem érvényesülnek, miszerint a kiegészítő szabályokat állapíthatnak meg a tagállamok „annak érdekében, hogy biztosítsák a jogok és szabadságok védelmét a munkavállalók személyes adatainak a foglalkoztatással összefüggő kezelése tekintetében”.

A tervezetnek jelenleg társadalmi egyeztetése folyik, a fenti bizonytalanságok miatt várható, hogy számos módosítással kerül a parlament elé.

Az értékesítés és az üzemi tevékenység tervezése

Már-már napi szinten jelennek meg cikkek (lásd például: Világgazdaság, Piac és Profit.hu), kutatások eredményei a digitalizáció fontosságáról.

Ezen belül az egyik kiemelkedő fontosságú a vállalatok életében az értékesítés és üzemi tevékenység tervezése valmint a folyamatos előrejelzés.

Sokszor szervezeti egységenként vagy lokációnként eltérő módszereket és folyamatokat alkalmaznak, amik jelentősen megnehezítik információáramlást és ezáltal a döntéshozók munkáját.

Erre adnak megoldást a különböző központosított tervezési modellek és az azokat támogató software-ek.

Ezek a software-ek a megfelelő módon implementálva lehetővé teszik a valós idejű tervezést egy mindenki számára elérhető platformon, beleértve a döntéshozókat is.

Mindezt lehetséges kombinálni olyan megoldásokkal melyek segítségével mobiltelefonon vagy tableten is elérhetők az információk.

Az adatok folyamatos rendelkezésre állása jelentős mértékben megkönnyíti a vállalaton belüli kommunikációt és felgyorsítja a döntési folyamatokat.

Hasznosnak találta?