ifrs9

Elemzések

Az IFRS9 visszavág

Itt a 2018. évi EBA stresszteszt menetrendje

Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBH vagy EBA) felügyelőtanácsa 2017. október 24-25-i ülésén állapodott meg az EU egészére kiterjedő 2018. évi stresszteszt végleges ütemezéséről.

A stresszteszt várhatóan 2018 elején kezdődik, és az eredményeket 2018. november 2-ig teszik közzé. Az EBH jelenleg az Illetékes Hatóságokkal együttműködve a módszertant és a sablonokat véglegesíti, melyeket a résztvevő bankokkal az indulást megelőzően meg kívánnak osztani. A 2018. évi stresszteszt részeként az alábbi fő mérföldköveket határozták meg:

  • A stresszteszt indítása januárban;
  • Az eredmények első benyújtása az EBH részére június elején;
  • Második benyújtás az EBH részére július közepén;
  • Utolsó benyújtás az EBH részére október végén;
  • Az eredmények közzététele 2018. november 2-ig.
     

A résztvevő bankoknak komoly kihívást fog jelenteni, hogy stressztesztelési rendszerüket az IFRS9 szabványnak megfelelően módosítsák. A hitelkockázattal kapcsolatosan az alábbi fő kérdéseket kell kezelni:

  • Összetettebbé válik az értékvesztés és a céltartalék számítása a kétszakaszos (nem-teljesítő és teljesítő) rendszerről az IFRS9 szerinti háromszakaszos rendszerre való áttérés következtében. A stresszelt PD és LGD értékeket kell majd számszerűsíteni a 12-hónapos időtávra és a teljes élettartamra egyaránt.
  • A makrogazdasági modellezés IFRS9 számára való megfelelősége is kérdéses lehet. Amennyiben a bank IFRS9 céljára használt makrogazdasági modelljei megfelelően alkalmazhatók a stresszelt várható hitelveszteség (Expected Credit Loss, ECL) és a gazdasági tőke számítására, ez rengeteg erőfeszítést megspórolhat a modellezés területén. Másrészt, ha a terhelendő makrogazdasági változók nem kerültek beépítésre az IFRS9 szerinti előretekintő komponensbe, ez felvetheti az IFRS9 modellek módosításának szükségességét.
  • A stresszteszt az IFRS9 bevezetése jelentette kihívások mellett jelentkezik. A kérdés az, hogy az IFRS9 szerinti modellek bevezetése egységes módon történik-e. Ha igen, figyelembe veszik-e az egyéni sajátosságokat jelentő tényezőket? Az EU egészére kiterjedő stresszteszt kellőképpen általános-e a kockázatok értékelése terén, ugyanakkor eléggé részletekbe menő-e ahhoz, hogy a problémás portfoliókat kiszűrje?
  • Az IFRS9 szerinti modellek érzékenysége és stabilitása még nem került igazolásra, így a stresszteszt az összehasonlíthatóság és az eredmények érvényessége terén még okozhat meglepetéseket.

A Deloitte a következőkben tud segíteni Önöknek:

  • Adataik strukturálása és a stressztesztelési rendszer IFRS9 kívánalmaknak megfelelő módosítása.
  • IFRS9 szerinti hitelkockázati modelljeik stressztesztelési szempontú korlátainak felmérése.
  • Makrogazdasági modelljeik érzékenységének értékelése extrém stressz-szcenáriók esetén.

 

Hasznosnak találta?