A közép-európai pénzügyi vezetők 2023-as gazdasági kilátásai és előrejelzései

A tanulmánynak köszönhetően részletes összefoglalót kaphatunk gazdasági vezetők kilátásairól, valamint a véleményükről, hogy szerintük melyek azok a szempontok, amelyek a leginkább befolyásolni fogják a vállalatuk teljesítményét 2023-ban. Ezek a tényezők az inflációs nyomástól és más kritikus üzleti kockázatoktól kezdve a stratégiai prioritásokig és a finanszírozási megfontolásokig terjednek, amelyek leginkább foglalkoztatják gondolataikat ebben a kihívásokkal teli időszakban. 

Gazdasági kilátások

• Az idei felmérésből kiderül, hogy az ukrajnai invázió erőteljesen megrázta az üzleti kedélyeket, amelyek korábban a Covid-19-es lezárások feloldását követően éppen kezdtek helyreállni.  A pénzügyi vezetők most rekordszintű kockázatról számolnak be, amely olyan tényezőkből ered, mint a geopolitikai kérdések, az ellátási lánc megszakadása és az infláció.
• 2023-ban 0,33%-os átlagos GDP-növekedésre számítanak, ez a számításuk 2022-ben 2,3% és 2021-ben 0,25% volt.
• A különböző iparágak pénzügyi vezetőinek különböző elképzeléseik vannak a 2023-ban várható GDP-növekedésről. Bár minden szektor nettó negatív mérleget könyvelt el, a legpesszimistábbak az Üzleti és szakmai szolgáltatások (-86%), valamint a Technológia, Média és Telekommunikációs iparág várakozásai (-73%).
• 2022-ben a Covid-19 világjárvány után várt gazdasági felélénkülés miatt optimisták voltak a várakozások. Ezzel szemben 2023-bank több pénzügyi vezető számít arra, hogy a munkanélküliség nőni fog (a 2022-es 33%-ról 2023-ban 68%-ra).
• A pénzügyi vezetők inflációs várakozásai a tanulmány 2022-es kiadása óta 5,5%-ról 11,5%-ra nőttek. Ez a meglátás minden résztvevő ország esetében igaz. Az euró zóna 12 hónapos átlagos inflációs előrejelzése jelentősen nőtt, a 2022-es felmérés során mért 4,4%-ról 10,2%-ra. A pénzügyi vezetők arra számítanak, hogy az árnyomás továbbra is magas marad.

Üzleti kilátások

• Azoknak a pénzügyi vezetőknek a száma, akik szerint nagy a pénzügyi és gazdasági bizonytalanság, összeségében enyhén, -43%-ról -55%-ra nőtt.  
• A közép-európai pénzügyi vezetők 2023-ban minden kategóriában további jelentős költségnövekedésre számítanak, ami azt jelenti, hogy minden típusú költség esetében összességében negatív lesz a nettó mérleg. 2023-ban a válaszadók túlnyomó része, 91%-a szerint fognak nőni a munkaerőköltségek, ami kis változást mutat a 2022-ben mért 95%-os arányszámhoz képest.
• A pénzügyi vezetők szerint a közép-európai régió vállalkozásai főként a csökkenő belföldi kereslettől (45%), a geopolitikai kockázatoktól (45%), valamint a képzett munkaerő hiányától (42%) félnek.
• Bár a Covid-19 hatása csökken, az orosz-ukrán konfliktus és az ahhoz kapcsolódó következmények, mint például az emelkedő infláció és a nemzetközi stabilitással kapcsolatos aggodalmak, valamint az ellátási lánc törékenysége súlyosan nyomasztják a gazdasági kilátásokat. A konfliktus a harmadik legnagyobb kockázatként szerepel 2023-ban (a válaszadók 38%-a jelölte meg).
• A pénzügyi és gazdasági bizonytalanságnak az idei Deloitte Central Europe CFO Survey-ben mért 61%-os szintje 2015 óta a legmagasabb érték. A bizonytalanság ilyen rendkívül magas szintjénél a válaszadók többsége (83%-a) úgy érzi, hogy nem ez a megfelelő idő, hogy a mérlegükben nagy kockázatot vállaljanak.
• A 2020 és 2022 közötti három felmérésben a pénzügyi vezetők a belső finanszírozást és a bankhitelt látták a legvonzóbb finanszírozási forrásnak vállalatuk számára. A 2023-as előrejelzések szerint a magántőke (30%) megelőzte a bankhitelt (25%), azonban továbbra is a belső finanszírozás marad a legvonzóbb finanszírozási forma.

Növekedési kilátások

• A lezárások fokozatos enyhülését követő 2022-es gazdaságélénkülési előrejelzések után a pénzügyi vezetők borúlátóbbak lettek cégük 2023-as pénzügyi kilátásaival kapcsolatban. Ez annak a ténynek tudható be, hogy a magas infláció, a lassú növekedés és a szigorú monetáris politika mind érezteti hatását.
• A pénzügyi kilátások nettó mérlege összességében visszaesést mutat, a 2021-es 15%-ról a 2022 végi 17%-ra (amikor a jelenlegi felmérés készült).
  
• A működési eredményekkel kapcsolatos elvárások mindent összevéve a 2022-es 4%-ról meredeken zuhantak a 2023-as -17%-ra, ami az első CFO-felmérés elkészítése óta, azaz 10 éve a legrosszabb adat. Ez az adat a COVID-19 világjárvány idején tapasztalt mélypontot is alulmúlja.
  
• Az emelkedő kamatlábak és a csökkent működési eredmények mellett a beruházásokkal kapcsolatos várakozások 2022-höz képest kevésbé tűnnek optimistának.
  
• A foglalkoztatás bővülésével kapcsolatos várakozások nettó mérlege a 2022-es 27%-ról 10%-ra csökkent. Ugyanakkor a vizsgált közép-európai országokban megkérdezett pénzügyi vezetők fele úgy nyilatkozott, hogy a foglalkoztatás aránya cégüknél változatlan marad.
  
• A felmérésben részt vevő pénzügyi vezetők szerint a következő három évben cégük sikeres fejlesztése és a kötelezettségek feletti kontroll megőrzése javítani fogja cégük adósságszolgálati képességét. Ebben a tekintetben továbbra is megingathatatlanul derűlátóak. A válaszadók több mint fele (56%) nem számít adósságszolgálati képességeik változására.
  
• Számos pénzügyi vezető szinte minden országban folytatni tervezi olyan bővülési stratégiák végrehajtását, mit például az organikus növekedés, növekedés a meglévő piacokon és digitalizáció. A költségcsökkentés a pénzügyi vezetők csupán 9%-ának első számú prioritás, ami alátámasztja azt, hogy Közép-Európában nem figyelhető meg eltolódás a kifejezetten defenzívebb stratégiák felé.
  
• A következő 12 hónap valószínűleg nem fog lényeges változást hozni a vállalatok eladósodottsági mutatójában.  A 2022-es évhez hasonlóan a válaszadók fele nem vár változást ezen a téren.