Elemzések
Hogyan mérhetőek a klímaváltozás nem-pénzügyi kockázatai?
A klímaváltozás egyre kézzelfoghatóbb hatásokkal jár: az extrém időjárási jelenségek, áradások és aszályok már közvetlen kockázatot jelentenek hazánkban is. Az éghajlatváltozás nemcsak Földünk, hanem a gazdaság stabilitását is veszélyezteti, hiszen a hatásaihoz való alkalmazkodáshoz, a káros következmények kezeléséhez és megfékezéséhez jelentős pénzügyi forrásbevonásra van szükség.
A szervezeteknek meg kell vizsgálniuk és értékelniük kell a klímaváltozással járó, két irányban detektálható1 kockázatokat és lehetőségeket annak érdekében, hogy felkészülhessenek az üzletmenet folytonosságára gyakorolt negatív (esetleg pozitív) hatásokra, és megerősíthessék rugalmasságukat az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben. Ezen tényezők megértésén a szervezet versenyképessége is múlhat, mind annak működése, mind pedig külső értékelése szempontjából. Utóbbi esetében ugyanis egyre több piaci szereplő (befektető, szabályzó, beszállító) érdekelt abban, hogy az adott szervezet megfelelően kezelje a klímakockázatokat is. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen lépései vannak a vizsgálati folyamatnak, és hogyan mérhetők hatékonyan a klímaváltozással járó nem pénzügyi kockázatok.
A klímakockázatok két fő kategóriáját vizsgáljuk: egy alacsonyabb szén-dioxid kibocsátású gazdasági modellre való átállási kockázatait, illetve a klímaváltozással járó fizikai kockázatokat.
- Az első kockázati típusba tartoznak azok a politikai, jogszabályi, technológiai és piaci változások, melyeket az éghajlatváltozás mérséklésére, illetve az ahhoz való alkalmazkodás érdekében hoznak a kormányok vagy egyéb piaci szereplők.
- Az éghajlatváltozásból eredő fizikai kockázatok nagyobb időjárási jelenségekből adódhatnak, mint például extrém esőzés, villámárvizek (ún. akut kockázat) vagy az éghajlat megváltozásának hosszabb távú következményeiből, mint például a biológiai sokféleség csökkenése vagy a tartósan csökkenő csapadék mértéke (ún. krónikus kockázat).
Az éghajlatváltozás egyes szervezeteknek új lehetőségeket is teremthet. A vállalatok például megújuló energia vagy egyéb energiahatékonysági megoldások alkalmazásával optimalizálhatják működésüket és csökkenthetik költségeiket, illetve akár új termékek vagy szolgáltatások bevezetését is kezdeményezhetik, új piacokat, piaci igényeket teremtve.
Bár a globális felmelegedés hatásait már ma is a bőrünkön érezzük, a tudományos előrejelzések szerint a következő évtizedekben ennél komolyabb következményekkel is számolhatunk. A szervezeteknek ezért kihívás jelent meghatározni azt, hogy a klímaváltozásnak pontosan milyen következményei és lehetőségei lehetnek az üzletmenetükre nézve. A szcenárióelemzés megoldást nyújthat az ezzel foglalkozó különböző stratégiák megalapozásához.
A szcenárióelemzés elvégzésével a vállalat felmérheti, hogy milyen kockázatai és lehetőségei eredhetnek a 1,5°C-os és 2°C-os globális hőmérséklet-emelkedési forgatókönyvek szerint rövid, közép és hosszú távon.
A kockázatok azonosítása után a vállalatoknak kockázatkezelési keretrendszert szükséges kialakítaniuk, mely az egyes kockázatokra vonatkozó akciótervek kidolgozásával kezdődik, a felelősök, a határidők és a prioritások kijelölésével együtt. A tervben a folyamatok monitorozásának is szerepelnie kell.
A vállalatok klímakockázatainak bemutatása meghatározó az érdekelt felek, befektetők és egyéb piaci szereplők megfelelő tájékoztatásához.
A TCFD (Task Force on Climate-related Financial Disclosures) munkacsoport létrehozott egy önkéntes jelentési keretrendszert annak érdekében, hogy egységesítse a vállalatok éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatairól szóló jelentéseket. Az ajánlások szerint négy pillér szerint érdemes rendezni az információkat:
- Vállalatirányítás (Governance): Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok és lehetőségek folyamatos elemzése a vállalat irányításában.
- Stratégia (Strategy): Az éghajlatváltozással kapcsolatban feltárt kockázatok és a stratégia kialakításában rejlő lehetőségek az üzleti döntések szerves részévé válnak.
- Kockázatmenedzsment (Risk management): Annak közzététele, hogy a szervezet hogyan azonosítja, értékeli és kezeli az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat.
- Mutatók és célok (Metrics and targets): Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok és lehetőségek értékeléséhez és kezeléséhez használt mérőszámok és célok.
Az Ön vállalata már felkészült a CSRD követelményeire?
A közelgő, egyes szervezetre már 2024. január 1-től hatályos CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) rendelet elvárja, hogy a vállalatok részletesen beszámoljanak többek között a klímakockázataikról és az azok mérséklésére hozott konkrét lepéseikről, stratégiáikról.
2024-től azokat a nagyvállalatokat érinti a szabályozás, amelyek már most is kötelezettek nem pénzügyi közzétételekre (NFRD hatálya alá esnek; 500 főnél nagyobb és/vagy közérdeklésre számot tartó vállalat). 2025-től már azokra vállalatokra is kiterjed, melyek az alábbi három kritérium közül legalább kettő határértékét meghaladják:
- a munkavállalók átlagos létszáma a pénzügyi évben: 250
- nettó árbevétel: 40 millió EUR
- mérlegfőösszeg: 20 millió EUR
Keresse szakértőinket a témában!
1 Az egyik irány a klímaváltozásból a társaságra (létesítményre) gyakorolt hatás, a másik, a társaság (létesítmény) által a klímaváltozásra gyakorolt hatás.
Ismerje meg szakértőinket!
