Társasági adó

A telephely („permanent establishment”)

Egy amerikai illetőségű társaság magyar adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki: az egyezmény megszűnését követően azonban telephely létrejöttének megállapítása (és így adókötelezettség felmerülése) jóval szélesebb körben merül fel.

A magyar társasági adótörvény ugyanis egy tágabb telephely-fogalmat alkalmaz, azonban az egyezmény, mint nemzetközi szerződés magasabb rendű jogforrás, így annak szabályai felülírják a magyar belső szabályozás rendelkezéseit. Egyezmény hiányában azonban előfordulhat, hogy egy Egyesült Államokban bejegyzett társaság – változatlan magyarországi jelenlét, gazdasági tevékenység mellett – 2024-től telephellyel rendelkezőnek minősül, így magyar társaságiadó-kötelezettségek is felmerülnek.

Ilyen eset lehet például az építési, bányászati tevékenységgel összefüggésben létrejövő telephely: míg az egyezmény alkalmazásának időszakában (2023 végéig) csak akkor keletkezik telephely, ha a tevékenység a 24 hónapot meghaladja, 2024-től azonban már a 3 hónapot meghaladó tevékenységgel is létrejön a telephely.

Hasonló problémát vet fel a szolgáltatási telephely, az úgynevezett „service permanent establishment”: az amerikai vállalkozás tekintetében magyar telephelyet keletkeztet a munkavállalón vagy más hasonló jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyen keresztül folytatott szolgáltatásnyújtás, ha a szolgáltatás nyújtása bármely 12 hónapos időszakban meghaladja a 183 napot.

Ezzel összefüggésben fontos megjegyezni, hogy a szolgáltatási telephely definíciója szigorúbb, mint az ügynöki telephely (angolul „agency permanent establishment”), hiszen a magánszemély tevékenysége már akkor is megalapozza a telephely létrejöttét, ha nem rendelkezik az amerikai vállalkozás nevében való szerződéskötési jogosultsággal.

Forrásadó-limitáció megszűnése

Az egyezmény az osztalékjövedelem tekintetében felső határt szabott a forrásországban felmerülő adókötelezettség vonatkozásában: ennek megfelelően az amerikai vállalkozás által magyar vállalkozás részére fizetett osztalékkal összefüggésben felmerülő amerikai adókötelezettség nem haladhatta meg az 5%, illetve 15% mértéket (attól függően, hogy az osztalékra jogosult haszonhúzó társaság milyen tulajdoni aránnyal rendelkezik az osztalékot juttató társaságban).

2024. januárjától a fenti korlátozás megszűnik és a forrásadó tekintetében az Amerikai Egyesült Államok belső szabályai alkalmazandóak, amely az általános 30% mértékű forrásadó alkalmazásával várhatóan magasabb adóterhet eredményez.

Az osztalékot terhelő forrásadó-plafon eltörlésénél is komolyabb következményekkel jár az egyezmény megszűnése a kamatjövedelem, valamint a jogdíjkifizetések tekintetében: míg eddig az amerikai társaság által magyar illetőségű társaság részére fizetett kamat és jogdíj esetén amerikai adókötelezettség nem merült fel, a jövőben az amerikai belső szabályok szerint, általános esetben 30% mértékű forrásadó kötelezettséggel kell számolniuk az érintetteknek.

Ingatlanvagyon és az abból származó jövedelem

Az egyezmény alapján az ingatlanvagyonból származó jövedelem megadóztatható a fekvése szerinti országban: figyelemmel arra, hogy Magyarország a kettős adóztatás elkerülésére a mentesítés módszerét alkalmazta, ez azt jelentette, hogy egy magyar illetőségű társaság amerikai fekvésű ingatlanából származó jövedelme (például bérleti díj) mentesült a magyar adókötelezettség alól – az egyezmény megszűnését követően azonban a világjövedelmének részeként a magyar adóalapba is beletartozik.

Az egyezmény megszűnése szintén érinteni fogja azon magyarországi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokat, amelyek közvetlen tulajdonosa amerikai társaság. Egyezmény hiányában a magyarországi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság elidegenítése (vagy a magyar társaságban történő tőkeleszállítás) esetén realizált nyereséget 9%-os magyar társasági adó fogja terhelni amellett, hogy ezen nyereség az Egyesült Államokban is adóztatható. Fontos megjegyezni, hogy a magyar társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli az amerikai tulajdonos által meg nem fizetett, de az adóhatóság által megállapított magyar társasági adóért, amennyiben a magyar társaság elmulasztja bejelenteni az adóhatóság részére, hogy ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül.

Ugyan a korábbi egyezmény még hozzávetőleg egy évig alkalmazandó, amerikai érintettség esetén érdemes már most felkészülni a 2024. januártól előálló helyzetre. A fenti változások kapcsán érintett társaságok, magánszemélyek esetében a kollégáink segíthetnek a vagyoni helyzet, valamint az érintett jövedelmek, szerződések áttekintésében, és az esetleges jövőbeni többlet adókötelezettségek meghatározásában. Amennyiben ezzel kapcsolatban kérdésük merülne fel, forduljon hozzánk bizalommal.