2023. július 1-jétől életbe lép a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere

Az Európai Unió hulladékpolitikájának alapvetése, hogy az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési, (újra-használat, hasznosítás, ártalmatlantás) költségeit a gyártók, termelők fizessék meg. Ezt hívjuk kiterjesztett gyártói felelősségnek (angolul: extended producers responsibility, a továbbiakban EPR). Többek között ez fogja biztosítani a körforgásos gazdaság koncepciójának megvalósulását.

Az EU 5 termék/anyagáram esetében teszi kötelezővé az EPR rendszer alkalmazását:

• az egyszer használatos műanyag termékek egy részére,
• az elektromos, elektronikai berendezésekre,
• a csomagolásokra,
• a járművekre
• az elemekre, akkumulátorokra.

A magyar elképzelés további 6 anyagáramra is tervezi bevezetni az EPR rendszert (sütőolaj, gumiabroncs, irodai papír, reklámhordozó, textil, fabútor).

Az elfogadott törvénymódosítás az EPR rendszer bevezetése mellett néhány anyagáram esetében megtartja a termékdíj fizetési kötelezettséget is. A rendeletben meghatározott termékdíj összegéből azonban le lehet vonni az EPR díj összegét. Ha az így kialakult szám 0 vagy negatív előjelű, akkor ténylegesen nem keletkezik termékdíjfizetési kötelezettség. Az emiatt növekvő adminisztrációs terhek tovább bonyolódnak azáltal, hogy a termékdíjat változatlanul a vámtarifaszám alapján kell bevallani, az EPR díjra egy új, 8 jegyű KF kód kerül majd használatra.

Társaságunk adó és fenntarthatósági tanácsadói részlege több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a termékdíj fizetéssel kapcsolatos feladatok ellátásában (adminisztráció, fizetendő díj megállapítása, bevallása, stb.) ezért az új helyzetre való felkészüléshez is hozzá tudunk járulni.

Az állam felelősségi körébe tartozó hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok: a hulladék átvétele, gyűjtése, elszállítása, előkezelése, kereskedelme és kezelésre történő átadása. A feladat ellátását a gyártók az EPR díj fizetésével fogják finanszírozni.

Az EPR rendszer mellett egyes csomagolások (üveg, alumínium italtartók, stb.) esetében meg fog jelenni a kötelező visszaváltási díj, illetve a visszaváltási rendszer és annak beruházási, és üzemeltetési költségeihez való hozzájárulás is, amely ugyancsak a gyártókat terheli.

Az EU szabályozás határozottan rögzíti, hogy a gyártók által fizetett EPR díj és a visszaváltási rendszer kialakításának, üzemeltetésének díja egyetlen anyagáram esetében sem lehet nagyobb, mint az (ésszerű nyereséget is tartalmazó) indokolt költség mértéke. Az EU szabályozás azt is rögzíti, hogy tilos a keresztfinanszírozás, tehát az intézményi résztevékenység keretében beszedett EPR és visszaváltási rendszer üzemeltetési díjból nem lehet a közszolgáltatás esetleges veszteségét finanszírozni. Továbbá nyilvánosan el kell számolni a gyártók által befizetett EPR visszaváltási rendszer üzemeltetési díjjal.

Társaságunk könyvvizsgálói és pénzügyi tanácsadói részlege jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a költségelszámolások felülvizsgálatában is, ezért az EPR és a visszaváltási rendszer üzemeltetési díjával kapcsolatos elszámolások ellenőrzéséhez szintén hozzá tudunk járulni.

Egyes termékáramok (a jelenlegi tervek szerint mindössze három) esetén a gyártónak lehetősége lesz hulladékgazdálkodási kötelezettségeit – a koncesszorral kötött alvállalkozói szerződés alapján – egyénileg teljesíteni. Egyéni teljesítés esetén a fizetendő EPR díj csökkenthető lesz a gyártó által a hulladékgazdálkodási feladatokkal felmerült indokolt költségeinek összegével.

Társaságunk fenntarthatósági és pénzügyi tanácsadói részlege kiemelt tapasztalattal rendelkezik olyan döntést támogató költség-haszon elemzések elkészítésében, amely az egyes kötelezettek számára irányt mutathat az egyéni teljesítés és a kollektív teljesítés közöti választáshoz.