Globális minimumadó (GloBE) – Kihirdetésre került a globális minimumadó törvény 

A GloBE szabályok célja, hogy nemzetközi szinten visszaszorítsák a káros adóversenyt egy egységes minimum nyereségadó kulcs (15%) bevezetésével, amelynek alanyai a multinacionális vállalatcsoportok és az Európai Unió tagállamaiban működő nagyméretű belföldi vállalatcsoportok tagjai. Az alanyiság feltétele, hogy a csoport konszolidált bevétele az adott adóévet megelőző négy adóév közül legalább két adóévben elérje vagy meghaladja a 750 millió eurót.

Átmeneti mentességek

Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk – különösen a kezdeti időszakban – a GloBE által biztosított átmeneti mentességeknek, ezért az első lépések közé soroljuk azok alkalmazhatóságnak vizsgálatát. Fő szabály szerint az áttérés éve a GloBE szabályoknak Magyarország vonatkozásában történő első alkalmazása, amely praktikusan 2024 lesz a magyarországi GloBE alanyok nagy részének vonatkozásában. Ettől eltérően lehetőség lesz ennek az átmeneti évnek és az ehhez kapcsolódó joghatásoknak (lásd még az adókedvezmények résznél) egy később évre történő elhalasztására is a „de minimis” mentesítés (küszöbérték alatti árbevétel és elismert nyereség/veszteség teszt) vagy az országonkénti jelentésekre épülő átmeneti mentesítés („transitional CbCR safe harbour”) alapján, amely bizonyos egyszerűsített tesztek adott évre vonatkozó teljesítése esetén lesz alkalmazható. Ezeknek a mentesítési szabályoknak nemcsak az áttérés évéhez kapcsolódó kedvező adóhatások miatt lesz kiemelt jelentősége (pl. a fejlesztési adókedvezmények vagy a korábbi elhatárolt veszteségek felhasznált összegeinek a halasztott adóköveteléseken keresztüli figyelembevétele a lefedett adókban és az ETR-ben), hanem könnyebbséget jelent majd az adóalanyok számára a GloBE szabályok adminisztratív nehézsége, adóallokációs és korrekciós feladatok tekintetében is. Az erre való felkészülést, az átmeneti mentesítési szabályok szerinti teszteknek való megfelelés modellezését érdemes minél előbb elkezdeni.

Alacsony adóterhelésű vállalkozások – Tényleges adókulcs

A GloBE szabályozás alapján a tényleges adókulcs („ETR”) határozza meg, hogy egy adott államban működő csoport alacsony adóterhelésű-e. Az ETR az adott országban működő csoporttagok kiigazított lefedett adójának és GloBE jövedelmének („elismert nyereség”) hányadosa. A lefedett adók alatt alapvetően a jövedelmet, profitot terhelő adókat kell érteni, míg az elismert nyereség a számvitel szerinti adózás utáni eredményből indul ki (visszanövelve a lefedett adók ráfordításként elszámolt összegével), és azt módosítja néhány kötelező, valamint választható tétellel (tipikus módosító tételek a tőkenyereségekhez és osztalék bevételekhez kapcsolódnak). Amennyiben az ETR nem éri el a 15%-os mértéket, akkor az adott csoporttagok vonatkozásában kiegészítőadó-fizetési kötelezettség merül fel.

Lefedett adók köre

Minden ország vonatkozásában az egyik legkritikusabb kérdés, hogy mely adónemeket lehet a fenti ETR hányados számlálójában lefedett adóként figyelembe venni, ezáltal a már meglévő adórendszer mennyiben képes a GloBE által elvárt minimumadó terhelést pótlólagos adóemelés vagy egy új kiegészítő adó bevezetése nélkül teljesíteni. Jó hír, hogy a magyar adózók tekintetében a Minimumadó törvény a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az innovációs járulékot és az energiaellátók jövedelemadóját is lefedett adóként nevesíti. Továbbá a Pénzügyminisztérium vizsgálja, hogy milyen további, már bevezetett adónemeket (ideértve különösen a szektorális adókat) lehetne a lefedett adók körében figyelembe venni.

Beszedési mechanizmusok – QDMTT

Amennyiben egy csoport az adott országban az ETR számítás alapján az adott év vonatkozásában aluladóztatott (az ETR nem éri el a 15%-ot), úgy kiegészítő adó megállapítására és fizetésére válik kötelezetté. Ennek beszedési mechanizmusa három pilléren nyugszik, amelyek a Minimumadó törvénybe is átültetésre kerültek összhangban az Irányelv rendelkezéseivel. Ezek a jövedelem-hozzászámítási szabály („IIR”), az azt kiegészítő aluladóztatott kifizetések szabálya („UTPR”), valamint az elismert belföldi kiegészítő adó szabálya („QDMTT”). Ez utóbbi teszi lehetővé, hogy az alacsony adóterhelésből adódó kiegészítőadó-bevételeket az adott ország maga szedhesse be. Amennyiben erre mégsem kerül sor, az első két mechanizmus együttesen biztosítja, hogy az alacsony adóterhelésű országok vonatkozásában a kiegészítő adó megfizetésre kerüljön a végső anyavállalat vagy más csoportcég illetősége szerinti joghatóság adóztatási joga által.

A magyar szabályozás a QDMTT jogintézményének implementálásán túl alkalmaz egy ezzel kapcsolatos mentesítési szabályt is (ún. „QDMTT Safe Harbour”). A mentesítési szabálynak való megfelelés esetén a külföldi joghatóságoknak úgy kell tekinteni, hogy aluladóztatás esetén Magyarországon minden esetben megállapításra kerül a GloBE szabályokkal összhangban a kiegészítő adó. Ebben az esetben a külföldi joghatóságok Magyarország vonatkozásában nem alkalmazhatják az IIR és UTPR szabályokat (ezzel kapcsolatban párhuzamos ETR és kiegészítő adó kalkulációt sem kell elvégezni) és nem szedhetnek be ezek alapján kiegészítő adót. A Minimumadó törvény ennek megfelelően került megalkotásra, amelynek minősítését első lépésben várhatóan az ország saját maga fogja elvégezni addig, amíg az ezzel kapcsolatos „peer review” folyamat az OECD koordinálásával kialakításra nem kerül.

Alkalmazható beszámolókészítési standardok

Fő szabály szerint a GloBE kalkulációkhoz szükséges adatok elsődleges forrása az adott csoport konszolidációjához használt beszámolókészítési standard szerint készített egyedi beszámoló. Ettől eltérően a QDMTT-t alkalmazó joghatóságok esetében lehetőség van a helyi számviteli standard alkalmazására is. Magyarország esetében a Minimumadó törvény bizonyos feltételek teljesülése esetén kötelezően előírja a helyi számviteli standard (számviteli törvény vagy az IFRS-ek) alkalmazását.

Halasztott adók elszámolhatósága

Tekintettel arra, hogy a GloBE az elismert nyereség megállapításához a számviteli eredményből indul ki és vezeti le belőle az ETR-nek a nevezőjét, míg a számlálóban a jövedelemadó típusú adók szerepeltethetők, amelyek a helyi adószabályok szerint megállapított alapra számolódnak, szükségszerűen keletkeznek eltérések a két rendszer szerint számított adóalap között. Ezen torzító hatások egy része a nevezőben a GloBE szerinti elismert nyereség megállapításához szükséges módosító tételeken keresztül, míg az átmeneti eltérések (és az elhatárolt veszteség) hatása a számlálóban szereplő lefedett adók összegében a halasztott adóráfordítások figyelembevételével kerül kiigazításra.

A magyar számvitelben eddig nem volt lehetőség halasztott adó elszámolására, azonban a GloBE bevezetése szükségessé tette ennek jogszabályba foglalását, amelynek alkalmazása elsődleges lesz az olyan vállalkozások mindennapjaiban, akik a GloBE hatálya alá kerülnek.

Adókedvezmények hatása

Az ETR megállapítása céljából kiemelt fontosságú kérdés Magyarországon az adókedvezmények kezelése. A GloBE szabályozás ugyanis jelenleg az adókedvezmények egy szűk körét ismeri csak el, a magyar társasági adó jelenlegi adókedvezményi rendszere ennek nem felel meg (kivéve majd az újonnan bevezetendő K+F adókedvezményt). Következésképpen az adókedvezményeken elért adómegtakarítást adott esetben a kiegészítő adón keresztül vissza kell majd fizetni a költségvetésbe. E tekintetében a megoldást a jelenlegi adókedvezményekre történő halasztott adókövetelés képzése és annak a GloBE szabályok szerinti áttérés évének nyitó mérlegében történő kimutatása biztosíthatja.

Miben tud segíteni a Deloitte szekértői csapata?

A Deloitte szakértői csapata többek között az alábbi szolgáltatásokkal tud az érintett vállalkozások segítségére lenni akár a GloBE szerinti kötelezettségek teljesítésére való felkészülés jegyében végzett modellezési feladatok, akár a tényleges aókötelezettség számítása kapcsán:

• Alanyiságra vonatkozó feltételek (pl. árbevétel küszöbérték) vizsgálata
• Safe harbour szabályoknak való megfelelés vizsgálata
• Halasztott adók kiszámítása
• ETR számítása
• QDMTT, IIR és UTPR szerinti adóterhelés megállapítása
• Bejelentés- és bevalláskészítés