Komolyabb kihívást jelenthet a transzferár nyilvántartás elkészítése

Az új szabályrendszer egyik legnagyobb újdonsága, hogy kötelezően kétszintű dokumentációt szükséges készíteni (fődokumentum és helyi dokumentum), szemben a korábbi, önálló nyilvántartás készítésének lehetőségével. Ha tehát egy társaság korábban önálló helyi nyilvántartás(oka)t készített, azok az új szabályozásnak várhatóan már nem fognak megfelelni. Továbbá, a korábbi önálló és közös nyilvántartásra vonatkozó követelmények is jelentősen kibővültek az új NGM rendeletben, így a többlet információkat is megfelelően be kell építeni a helyi dokumentumba a mulasztási bírság elkerülése érdekében.

A legnagyobb kockázatot várhatóan nem elsősorban a mulasztási bírság kiszabása és annak mértéke fogja jelenteni a társaságok számára, sokkal inkább a nyilvántartás tartalmi vizsgálatából adódó esetleges megállapítások, kiigazítások. Tapasztalataink, illetve az adóhatóság által nyilvánosan közzétett tájékoztatók alapján ugyanis egyértelműen kirajzolódik, hogy az adóhatóság elvárásai jóval összetettebbek a nyilvántartásban bemutatandó egyes információkat, különösen a funkcionális és kockázati elemzést illetően.

– mutatott rá Prágay-Szabó Balázs, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatát és az egységes szakmai álláspontjának kialakítását segíti a NAV Központi Irányítása alatt létrejött, ún. Transzferár-ellenőrzési Módszertani Osztály is, amely folyamatosan konzultál és bocsát ki különféle iránymutatásokat az adóhatóság szervezetén belül, országosan.

Az adóhatóság által negyedéves rendszerességgel megrendezett legutóbbi szakmai egyeztetésen is kiemelték, hogy a tervek szerint 2019-ben több mint háromszor annyi transzferár célú ellenőrzés lefolytatása várható, mint a 2018. évben. Mindez, illetve a 2019. évi nyilvánosan elérhető ellenőrzési irányelv alapján a transzferárazás továbbra is az adóhatóság kiemelten fontos vizsgálati területei közé tartozik.