Hírek
Kihirdetésre került a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerét szabályozó kormányrendelet
Március 14-én megjelent a kiterjesztett gyártói felelősség (a továbbiakban: EPR) hazai rendszerének részletes szabályait tartalmazó 80/2023. (III. 14.) kormányrendelet. Bár a végleges jogszabály a rendszer koncepcióját tekintve nem tér el lényegesen a korábban közzétett tervezettől, számos, gyakorlati szempontból jelentős téren került sor módosításra. Változatlan azonban, hogy EPR díjfizetési kötelezettség alapvetően bizonyos egyszer használatos műanyag termékek, elektromos, elektronikai berendezések, csomagolások, járművek, elemek, akkumulátorok, sütőolajok, zsírok, gumiabroncsok, irodai papírok, reklámhordozó papírok, egyes textiltermékek és fabútorok első belföldi forgalmazóit fogja terhelni.
Az egyik talán legfontosabb különbség, hogy a díjfizetési kötelezettséget keletkeztető tevékenységek köre kiegészült a saját célú felhasználással. A saját célú felhasználás – a termékdíj szabályozáshoz hasonlóan – lényegében minden tevékenységet magában foglal, amely során az adott termék Magyarországon kerül felhasználásra és ezt követően a termékből is feltételezhetően belföldön keletkezik hulladék. Így például elektronikai eszközök, járművek bérbeadása, irodai papíroknak a napi munkavégzés során történő felhasználása, továbbá a csomagolások lebontása nyomán is keletkezhet majd EPR díjfizetési kötelezettség.
Annak érdekében, hogy az EPR díj csak olyan termékeket terheljen, amelyekből Magyarország területén keletkezik hulladék, a rendelet kiegészült egy mentességi tényállással. Ennek alapján az első belföldi forgalomba hozó mentesül a díjfizetési kötelezettség alól, ha vevője nyilatkozik arról, hogy a termék legalább 60%-át önállóan vagy alkotórészként, tartozékként igazoltan külföldre szállítja. Ebben az esetben a nyilatkozó lesz köteles a keletkező díj megfizetésére, amennyiben utóbb a terméket mégis belföldön értékesíti. A nyilatkozatot, valamint a termékek kiszállítását igazoló dokumentumokat a vevőnek meg kell küldeni az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére is.
Elsősorban adminisztratív könnyítésként a jogszabály bizonyos körben lehetővé teszi az EPR díjfizetési kötelezettség átvállalását. Az autógyártók számára például érdemi egyszerűsítést jelent a gépjárművekbe beépítendő akkumulátorokat, elemeket, gumiabroncsokat, valamint elektromos, elektronikai berendezéseket terhelő EPR díjfizetési kötelezettség átvállalásának a lehetővé tétele.
A kihirdetett rendelet a korábbi változathoz képest egyszerűsítette a számlák adattartalmára vonatkozó követelményeket is. Ennek értelmében elvetette azt a korábbi megközelítését, amely alapján az első belföldi forgalomba hozó által kiállított számlán kötelező lett volna – adott esetben sorszinten – szerepeltetni termék körforgásos kódját, az EPR díj alkalmazandó mértékét és az összegét. Így a rendelet értelmében elegendő a következő szöveges záradék feltüntetése a számlán: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.” Természetesen átvállalás, mentesség alkalmazása esetén a záradékot megfelelően módosított tartalommal kell szerepeltetni.
A rendelet kimondja továbbá, hogy az EPR díjat a koncessziós társaság által kiállított számla alapján negyedévente kell megfizetni. Ez a rendelkezés tovább erősíti, hogy az EPR díj nem egy adó-jellegű köztehernek, hanem szolgáltatásért fizetendő díjnak fog minősülni, amely – az árat növelő elemként – áfa alapot is fog képezni az ezt viselő eladónál. Továbbá, az EPR díjfizetési kötelezettség alá eső vállalkozások kötelesek lesznek szerződést kötni a koncessziós társasággal a hulladékkezeléssel kapcsolatos szolgáltatás tárgyában.
Végezetül kiemeljük, hogy az érintett társaságoknak május 31. napjáig nyilvántartásba vételi kérelmet kell benyújtaniuk a környezetvédelmi hatóság részére, illetve a koncessziós társaság online felületén is kötelesek lesznek regisztrálni.
Amennyiben az Önök társaságánál is érdekes lehet a kiterjesztett gyártói felelősség, esetleg további kérdések merültek fel, örömmel állunk rendelkezésükre.