Kihirdetésre került a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerét szabályozó kormányrendelet

Az egyik talán legfontosabb különbség, hogy a díjfizetési kötelezettséget keletkeztető tevékenységek köre kiegészült a saját célú felhasználással. A saját célú felhasználás – a termékdíj szabályozáshoz hasonlóan – lényegében minden tevékenységet magában foglal, amely során az adott termék Magyarországon kerül felhasználásra és ezt követően a termékből is feltételezhetően belföldön keletkezik hulladék. Így például elektronikai eszközök, járművek bérbeadása, irodai papíroknak a napi munkavégzés során történő felhasználása, továbbá a csomagolások lebontása nyomán is keletkezhet majd EPR díjfizetési kötelezettség.

Annak érdekében, hogy az EPR díj csak olyan termékeket terheljen, amelyekből Magyarország területén keletkezik hulladék, a rendelet kiegészült egy mentességi tényállással. Ennek alapján az első belföldi forgalomba hozó mentesül a díjfizetési kötelezettség alól, ha vevője nyilatkozik arról, hogy a termék legalább 60%-át önállóan vagy alkotórészként, tartozékként igazoltan külföldre szállítja. Ebben az esetben a nyilatkozó lesz köteles a keletkező díj megfizetésére, amennyiben utóbb a terméket mégis belföldön értékesíti. A nyilatkozatot, valamint a termékek kiszállítását igazoló dokumentumokat a vevőnek meg kell küldeni az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére is.

Elsősorban adminisztratív könnyítésként a jogszabály bizonyos körben lehetővé teszi az EPR díjfizetési kötelezettség átvállalását. Az autógyártók számára például érdemi egyszerűsítést jelent a gépjárművekbe beépítendő akkumulátorokat, elemeket, gumiabroncsokat, valamint elektromos, elektronikai berendezéseket terhelő EPR díjfizetési kötelezettség átvállalásának a lehetővé tétele.

A kihirdetett rendelet a korábbi változathoz képest egyszerűsítette a számlák adattartalmára vonatkozó követelményeket is. Ennek értelmében elvetette azt a korábbi megközelítését, amely alapján az első belföldi forgalomba hozó által kiállított számlán kötelező lett volna – adott esetben sorszinten – szerepeltetni termék körforgásos kódját, az EPR díj alkalmazandó mértékét és az összegét. Így a rendelet értelmében elegendő a következő szöveges záradék feltüntetése a számlán: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.” Természetesen átvállalás, mentesség alkalmazása esetén a záradékot megfelelően módosított tartalommal kell szerepeltetni.

A rendelet kimondja továbbá, hogy az EPR díjat a koncessziós társaság által kiállított számla alapján negyedévente kell megfizetni. Ez a rendelkezés tovább erősíti, hogy az EPR díj nem egy adó-jellegű köztehernek, hanem szolgáltatásért fizetendő díjnak fog minősülni, amely – az árat növelő elemként – áfa alapot is fog képezni az ezt viselő eladónál. Továbbá, az EPR díjfizetési kötelezettség alá eső vállalkozások kötelesek lesznek szerződést kötni a koncessziós társasággal a hulladékkezeléssel kapcsolatos szolgáltatás tárgyában.

Végezetül kiemeljük, hogy az érintett társaságoknak május 31. napjáig nyilvántartásba vételi kérelmet kell benyújtaniuk a környezetvédelmi hatóság részére, illetve a koncessziós társaság online felületén is kötelesek lesznek regisztrálni.

Amennyiben az Önök társaságánál is érdekes lehet a kiterjesztett gyártói felelősség, esetleg további kérdések merültek fel, örömmel állunk rendelkezésükre.