Közeleg a május vége: sokasodó feladatok és szűkülő erőforrások az éves zárlat körül

A normál üzleti éves adózók esetén az éves beszámolót az üzleti évet követő év május 31-éig kell összeállítani, letétbe helyezni, valamint közzétenni az adózók által. A beszámoló összeállítása komplex feladat, melynek keretében az adott társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és ezek változásáról kell megbízható és valós képet adni, bemutatva az adott időszak bevételeit, ráfordításait, az adózott eredményt, valamint minden olyan adatot, amelyek a vagyoni, pénzügyi helyzet valós bemutatásához szükségesek.

Tapasztalataink szerint az éves zárás és a beszámoló összeállítása során tipikusan az alábbi kihívásokkal találkoznak a könyveléssel foglalkozó szakemberek:

• Záró könyvelési tételek könyvelése - pl. elhatárolások, projektek, illetve készletek év végi értékelése, leltárértékelés, követelések és kötelezettségek értékelése. Tipikusan előforduló hibák:
  • audit és könyvelési díj elhatárolás kihagyása,
  • vevők értékvesztése nincs a könyvekben – fontos lehet az orosz-ukrán kapcsolatok ellenőrzése,
  • árfolyam helyessége az év végi átértékeléseknél.
• A könyvelési rendszer beállításainak ellenőrzése – megfelelően vannak-e beállítva a könyveléshez szükséges funkciók (pl. árfolyamok alkalmazása).
• GAAP konverzió – amennyiben nem magyar számviteli szabályok szerint vezetik a könyveket, de magyar beszámoló összeállítása szükséges.
• Előző évek hatásainak ellenőrzése (hibahatás, 3 oszlopos beszámoló szükségessége).
• Év végi adókalkulációk helyessége.
• A könyvvizsgálat támogatása: adatok összegyűjtése és kérdések megválaszolása az audit sikeres lebonyolításához.

A minőségi követelményeknek abban az esetben lehet megfelelni, ha a beszámoló összeállítását szakemberre bízzák: a 10 millió feletti éves árbevétellel rendelkező cégeknél lényeges, hogy a feladattal regisztrált számviteli szakértőt (okleveles könyvvizsgálót vagy mérlegképes könyvelőt) kell megbízni, aki lehet alkalmazott, de akár külső szolgáltató is. A megfelelő tartalom mellett legalább olyan fontos, hogy a beszámoló időben – adott esetben könyvvizsgálati záradékkal ellátva – letétbe helyezésre és közzétételre is kerüljön. Ennek elmulasztása vagy nem határidőben történő teljesítése rendkívül súlyos jogkövetkezményekkel járhat. Az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezései alapján az adóhatóság első alkalommal – 30 napos határidő tűzésével – hívja fel az adózót a mulasztás pótlására. Ezt követően már 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett történik az ismételt felhívás. Amennyiben az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az adóhatóság az adózó adószámát hivatalból törli és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

Az év ezen időszaka kiemelt fontosságú és leterheltségű a könyvelési terület számára, és megfelelően képzett és kellő számú szakember hiányában is teljesíteni kell a jogszabályok által előírt kötelezettségeket.

Átmeneti erőforráshiány esetén érdemes átgondolni, hogy milyen alternatív megoldásokkal élhetünk a kialakult helyzet kezelésére. A feladatok esetleges átcsoportosítása mellett felmerülhet külső erőforrás átmeneti igénybevétele. Ez utóbbi megoldással rugalmasan kezelhető az esetleges fluktuációból vagy átmeneti távollétből eredő erőforrás hiányos állapot is. Lényeges, hogy a külső szakértő ideiglenes bevonása nem csak a jogszabály által megkövetelt feladatok teljesítését segíti elő, hanem olyan friss szemléletet is biztosít, ami a rutinná vált feladatok hatékonyabb elvégzését, illetve a kockázatok feltárását is eredményezheti.

Amennyiben a társaság számviteli, adózási területén átmeneti erőforráshiány lépne fel, forduljon bizalommal a Deloitte szakértőihez.