Negyedéves hírlevél

EKAER-t érintő változások

Az Országgyűlés elé benyújtásra került a T/10856. számú törvényjavaslat (’Törvényjavaslat’), amely többek között az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (’EKAER’) érintő módosításokat tartalmaz.

A Törvényjavaslat rendkívüli mértékben módosítaná EKAER-re vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, mellyel lényegében 2021. január 1-jétől megszüntetné a bejelentési kötelezettséget a nem kockázatos termékek szállítására vonatkozóan. Jóllehet a pontos részletszabályokat a vonatkozó miniszteri rendelet fogja tartalmazni, ugyanakkor a Törvényjavaslat alapján a következő változásokra lehet előzetesen számítani:

• nem kockázatos termékek szállítása kapcsán teljesen eltörlésre kerülne a bejelentési kötelezettség;
• a vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott kockázatos termékek szállítását továbbra is bejelentési kötelezettség terhelné, ugyanakkor az még kérdéses, hogy ezzel összefüggésben milyen érték vagy tömeghatárt meghaladó esetekben szükséges a bejelentés;
• pontosításra kerülnének az EKAER mulasztási bírság kiszabására vonatkozó rendelkezések;
• meghatározásra kerülne, hogy a 40%-ig terjedő EKAER mulasztási bírság kizárólag abban az esetben szabható ki, ha a bejelentési kötelezettség nem vagy hibás teljesítése a fuvarozott termék mennyiségéhez (súlyára) vagy értékéhez kapcsolódik. Minden más esetben (pl.: kirakodási cím elírása esetén) az adózás rendjéről szóló törvény általános mulasztási bírság rendelkezései lennének alkalmazandók;
• bevezetésre kerülne a termékegység fogalma, amely az egy feladótól az egy címzett részére, egy gépjárművel, a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során fuvarozott terméket takarná.

A Törvényjavaslat indokolása alapján a módosításokra az európai uniós jognak való megfelelés érdekében volt szükség, figyelembe véve az EKAER működésének elmúlt 5 évében szerzett adóhatósági tapasztalatokat is.
Figyelemmel arra, hogy az Európai Bizottság az EKAER-rel szemben támasztott kifogásai között említette a kockázati biztosíték mértékére és annak meghatározására vonatkozó rendelkezéseket is, ezért felmerülhet, hogy az EKAER működésével összefüggő miniszteri rendelet e tekintetben is tartalmaz majd módosításokat. Továbbá kérdéses az is, hogy a módosítások hatására a kockázatos termékek köre is megváltozik-e.

Látható tehát, hogy az EKAER kapcsán eddig sosem látott mértékű módosításokra kerülhet sor, amely egyes adózók számára jelentős könnyebbséget, míg másoknak továbbra is fennálló – jelentős mulasztási bírság kockázatot magában hordozó – adminisztratív terhet jelent. Az egészen biztos, hogy számos cégnek kell teljesen újragondolni és szükség esetén módosítani az eddig alkalmazott EKAER folyamatokat.

Megjelent az új magyarországi támogatási program a COVID-19 gazdasági hatásainak kezelésére

Megjelentek az Európai Bizottság által 2020. június 23-án jóváhagyott új, versenyképesség-növelő támogatás részletei, amelynek keretében a nagyvállalatok akár 800 000 eurót meghaladó támogatásban is részesülhetnek, amennyiben a nagyvállalat a koronavírus-járvánnyal összefüggésben meghozott adminisztratív intézkedések következtében veszteséget szenvedett el. Az új támogatásért a Külgazdasági és Külügyminisztérium felelős, a lebonyolítást a HIPA Nonprofit Zrt. látja el.

A program keretösszege 50 milliárd forint, amelyből Magyarországon székhellyel rendelkező nagyvállalatok szinte bármely iparágból és gazdasági területről igényelhetnek támogatást a mezőgazdasági termékek elsődleges termelése, a halászati és akvakultúra ágazatok kivételével, szem előtt tartva, hogy egyes tevékenységekhez (pl. acél-, szén-, szintetikusszál-ipar, turizmus) kapcsolódó beruházások nem támogathatók.

Támogatás igénybevételéhez szükséges, hogy a nagyvállalat igazolja, illetve nyilatkozzon, hogy

• 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetben levő vállalkozásnak;
• értékesítési nettó árbevétele vagy megrendelési állományának értéke legalább 25%-kal visszaesett vagy vissza fog esni a 2020. március 12. és 2020. augusztus 31. között meghatározott időszakban (kompenzációs időszak) az utolsó lezárt üzleti év azonos naptári napjaihoz képest (referencia időszak);
• a referencia időszak üzemi eredménye és a kompenzációs időszakban elért üzemi eredménye különbségének megfelelő pénzügyi vesztesége, azaz kára keletkezett (szezonalitás esetén eltérő kalkuláció);
• a nettó árbevételének illetve a megrendelési állomány értékének csökkenése, a felmerült kárának összege és az adminisztratív intézkedések között ok-okozati összefüggés áll fenn;
• felmerülő károk részben vagy egészben más módon nem téríthetők meg;
• nem felelős a gazdasági visszaesésért és annak megelőzése és csökkentése érdekében a tőle elvárható gondossággal járt el;
• legalább 1 600 000 euró értékű CAPEX beruházást valósít meg legkésőbb 2022. június 30-ig;
• bázislétszámát legalább 2022. június 30-ig fenntartja.

A vonatkozó kormányzati, adminisztratív intézkedés alatt értendők az (köz)egészségügyi korlátozó intézkedések, ajánlások; nagyvállalattal szemben elrendelt hatósági karantén; üzleti tevékenység korlátozódása; áruk és szolgáltatások átvételének ellehetetlenülése.
 

A támogatási kérelmek értékelési során az alábbi szempontokat értékeli a támogató:

• kár relatív mértéke (amiről független könyvvizsgáló által készített jelentés benyújtása szükséges 2021. március 31-ig);
• beruházás összege;
• beruházás helyszíne szerinti térség gazdasági fejlettsége, valamint a pályázó tevékenységének iparági besorolása;
• bázislétszám mértéke;
• átlag bértömeg mértéke.

Az új támogatási program célja a koronavírus-járvány és a vonatkozó kormányzati intézkedések miatt elszenvedett kár kompenzálása, ebből fakadóan az állami támogatás összege nem haladhatja meg:

• az elszenvedett kár mértékét,
• a vállalt beruházás 50%-át.

A beruházás kapcsán elszámolható költségek a támogatási kérelem benyújtását követően felmerült költségek, melyek lehetnek tárgyi és immateriális javak, lízingköltség, ingatlan bérleti díja, és ingatlanvásárlás költsége.
A támogatás igénylése támogatási kérelem benyújtásával lehetséges, melyről támogató és a nagyvállalat támogatási szerződést köt. Támogatási előlegként történő lehívására van lehetőség, garancia biztosítása mellett.

Az új támogatás igénybevételében való közreműködéssel kapcsolatban keresse szakértőnket az alábbi elérhetőségeken.

Változás az online számla-adatszolgáltatásban

2020. július 1-jétől bővülni fog az online számla-adatszolgáltatás hatálya alá eső számlák köre, szinte valamennyi belföldi adózónak meg kell majd birkóznia az adatszolgáltatási kötelezettséggel. Emellett a kiterjesztett (értékhatár nélküli) számlánkénti adatszolgáltatási kötelezettséget a bejövő számlák vonatkozásában az adózóknak továbbra is a vonatkozó bevallásukban (részletező lapokon) szükséges teljesíteniük.

A korábban közzétett adócsomag értelmében 2020. július 1-től minden adóalany számára kiállított belföldi tranzakcióhoz kapcsolódó számla a valós idejű számla-adatszolgáltatási kötelezettség alá fog esni, méghozzá értékhatár nélkül, vagyis függetlenül a vonatkozó általános forgalmi adó (“áfa”) mértékétől. A közösségi értékesítések során kibocsátott számlákat ezen kötelezettség csupán 2021. január 1-jétől fogja érinteni, csakúgy, mint a nem adóalanyok részére kibocsátott, belföldi értékesítésekhez kapcsolódó számlákat (a MOSS séma alatt teljesített adókötelezettségek nem fognak ebbe a körbe esni).

A fentieken túl 2020. július 1.-jétől bejövő oldalon is kiterjed a jelentési kötelezettség az áfa bevallásokhoz tartozó M-lapok tekintetében, ugyanis értékhatár nélkül (az eddigi 100.000 forintos értékhatár helyett) kell majd jelenteni a belföldi beszerzéseket.

A kézi számlák tekintetében lerövidítésre kerül az eddigi 5 napos jelentési határidő, mely immáron csak 4 nap lesz, feltéve, hogy a számlához kapcsolódó áfa összege nem haladja meg az 500.000 forintot. Ez eddig nem látott adminisztratív terhet jelent azon adózóknál, ahol valamennyi tranzakció kapcsán jelentéskötelessé válik a kiállított számla, ez pedig nemcsak a napi üzletmenetet, de az adminisztrációs és könyvelési költségeket is jelentősen megnövelheti. Könnyen előfordulhat ennek alapján, hogy az aktuális jogszabályváltozás pragmatikus változást eredményez az elektronikus számlázási rendszerre történő átállást illetően, leginkább a KKV körben még mindig jelentős kézi számlázást alkalmazó adózók esetén.

Ugyanakkor, az Adóhatóság tekintettel a koronavírus okán elrendelt veszélyhelyzet alatt meghozott szigorú korlátozásokra, melyek jelentősen megnehezítették az új jogszabályi kötelezettségre történő felkészülést, szankciómentességet biztosít a fentieket nem, vagy nem megfelelően teljesítők részére a 2020. július 1. és 2020. szeptember 30. közötti időszakban.