A gyártóknak érdemi versenyképességi kihívást jelenthet az „Irány az 55%” javaslatcsomag 

Az Európai Unió egyik fő célja, hogy globálisan élen járjon a klímaváltozás megfékezésében, amelynek elengedhetetlen része lesz az ipar dekarbonizációja. A 2050-ig elérendő klímasemlegesség felé vezető úton az EU átmeneti célként tűzte ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55%-os csökkentését 2030-ig. Ezen időközi cél elérését az „Irány az 55%” csomag tartalmazza, amely felülvizsgálja, és hatályos jogszabályokkal összhangba hozza az EU ambíciózus éghajlati, energiaügyi és fenntarthatósági céljait.

A csomag egyik legfontosabb eleme a kibocsátáskereskedelmi rendszer reformja lesz. Ennek keretében a jelen tervezet szerint a szénszivárgásnak kevésbé kitett ágazatok esetében az ingyenes kiosztás előreláthatólag 2026 után fokozatosan megszűnik, és 2030-ra nullára csökken. Az energiaintenzív szektorok számára továbbra is elérhető lesz az ingyen kvóta kiosztás, bár jelen javaslat szerint ez is fokozatosan kivezetésre kerül a széndioxid védővám bevezetésével párhuzamosan.

A tervezett reformok bejelentése erős árfelhajtó hatást eredményezett a kvótapiacon – a jegyzés 2021 végén már majdnem elérte a 90 eurót, ami több mint két és félszeres áremelkedést jelent 2021 eleje óta. Az emelkedő kvótaár-trend mellett a rekordmagas áramárak és a várható szigorítások a megújulóenergia használat és az energiahatékonyság növelése terén már most is, de középtávon minden bizonnyal jelentős pénzügyi nyomást fognak gyakorolni az ipari vállalatokra.

A pénzügyi kitettség csökkentésére és a versenyképesség megtartására a vállalatoknak érdemes lesz újra gondolniuk a kibocsátáscsökkentési, illetve fenntarthatósági stratégiájukat, valamint feltérképezni a lehetséges (akár EU-s) finanszírozási lehetőségeket is, integrált módon kezelve a klímavédelmi szigorítások következményeit.