PSD2

Elemzések

PSD2

Szabályozás vagy innovációs katalizátor?

2018. január 13-án lép hatályba a PSD2, azaz a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló módosított EU-s irányelv, amelynek célja, hogy az innováció és a verseny ösztönzése érdekében megnyissa a banki piacot a fintech cégek és egyéb harmadik feles szolgáltatók előtt a legtöbb európai országban. A cél az ügyfelek számára szélesebb körű és magasabb minőségű online pénzügyi szolgáltatások nyújtása.

Budapest, 2018. január 11.

Az elmúlt pár hónap során a PSD2-t az elemzők és a média gyakran illették az „úttörő” és „áttörést hozó” jelzőkkel széleskörű és visszafordíthatatlan változásokra célozva a pénzügyi piacon. Mennyire reálisak ezek az előrejelzések? Valóban veszélyben vannak a hagyományos bankok? Készen állnak az ügyfelek a változásra, és vajon értik, hogyan válhat előnyükre adataik megosztása harmadik féllel? Mire számíthatunk január 13. után?

Hogy választ kaphassunk a kérdésekre, a Deloitte két független felmérést végzett: a European PSD2 Voice of the Banks (VoB) felmérés 90 EU-s bank bevonásával arra kereste a választ, hogy hogyan készül a banki világ az új „nyitott banki” korszak eljövetelére, különös tekintettel a KKE-i régióra, míg a CEE PSD2 Voice of the Customer (VoC) felmérés a közép-kelet-európai banki ügyfelek digitális banki szokásait vizsgálta, és azt, hogy vajon mennyire készek a PSD2 által lehetővé váló új szolgáltatásokat használni.

A Deloitte PSD2 felmérései hasznos információval szolgálnak a nyitott banki piaccal kapcsolatos attitűdökről.

Hallgassa meg PSD2 Podcastunkat

Tovább a podcastra
  • A KKE-i bankok jellemzően kevésbé agresszív PSD2 stratégiát folytatnak, mint nyugat-európai társaik.
    Közép- és Kelet-Európában két jól elhatárolható banki csoport alakult ki: – A „kihívók”, akiket a jelenlegi nagy bankok képviselnek, a legnyitottabbak a PSD2 kínálta lehetőségekre. Jelentős többségük kooperatív stratégiát folytat más felek bevonásával. A „minimalisták”, jellemzően a közepes és kisebb szereplők, gyakran védekező, kizárólag a törvényi megfelelésre koncentráló stratégiát követnek. Ehhez képest a nyugat-európai bankok nagy része agresszív PSD2 stratégiát folytat, és minél nagyobb piaci részesedést igyekszik szerezni.
  • A lakossági banki, pénzforgalmi szolgáltatások és hitelezés terén újdonság, hogy a bankok a fintech cégekkel való társulást fontolgatják.
    Sok KKE-i bank fejezte ki érdeklődését fintech cégekkel vagy más harmadik felekkel való együttműködésre. Mind a közép- és kelet-európai, mind a nyugat-európai bankok a PSD2 legnagyobb hatását a lakossági és KKV banki szolgáltatások terén várják, legnagyobb lehetőségként a pénzforgalmi szolgáltatások és hitelezés területére tekintenek.
  • A bankok látják a lehetőségeket a PSD2-ben, de egyúttal tisztában vannak annak az üzleti modelljeiket fenyegető kockázataival is.
    Míg a KKE bankokat jobban aggasztják a fintech szereplők, a nyugat-európai társaik szerint a legnagyobb bankok akár még profitálhatnak is a PSD2-ből. Többek szerint az új digitális bankok szintén veszélyforrásnak számítanak, de meglepő módon a BigTech cégek, mint a Google és az Amazon egyelőre nem minősülnek komoly versenytársnak, annak ellenére, hogy minden bizonnyal képesek lennének felforgatni a pénzforgalmi piacot.
  • A nyugat-európai bankok jellemzően előrébb járnak a PSD2 megvalósításában; Közép-Kelet-Európa pedig többsebességű
    A nagy nyugat-európai bankok jellemzően előrébb járnak a PSD2 programok megvalósításában, mint közép- és kelet-európai társaik. A legtöbb figyelmet eddig inkább a jogszabályi megfelelésnek szentelték a piaci stratégiák helyett. A KKE országok között is vannak komoly különbségek, részben a változó ütemű törvényhozási folyamatoknak köszönhetően – egyes országokban a PSD2 egészen 2018 közepéig vagy végéig várat magára, ami zsúfolt 2018-as évet jelent a régió bankjai számára.
  • Felkészültek az ügyfelek? Közép- és Kelet-Európában egyre inkább elterjednek a digitális banki csatornák...
    A legtöbb KKE ügyfél még mindig több banki csatornát használ, a digitális csatornák felé való eltolódás ellenére. A KKE régió két jól elkülöníthető csoportra bomlik: míg Romániában és Bulgáriában 20% alatt marad a digitális banki csatornák aránya, a digitálisan fejlettebb piacokon, mint Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország, ez az arány a 70%-ot is eléri.
  • ...mégis, a KKE banki ügyfelek csaknem ötöde egyelőre a fiókban történő vagy internetes bankolás rabja – kiváló lehetőséget nyújtva a PSD2 digitális szolgáltatásainak.
    A sok országra jellemző nagy internet és mobil penetráció ellenére több mint 11 millió KKE banki ügyfél a bankfiókok vagy internet rabja, hiszen hiába szeretné összes banki tevékenységét online vagy mobilon intézni, kénytelen bemenni a fiókba, mert sok ügylet egyelőre digitálisan nem elérhető, vagy nem támogatja a mobil banki alkalmazás. Ez a szegmens egyértelmű lehetőséget kínál a PSD2 „kihívók” számára, hogy fejlett digitális szolgáltatásaikkal közvetlen ügyfélkapcsolatokat alakítsanak ki. A közép- és kelet-európai többcsatornás és digitális ügyfelek 42%-a szerint a fejlettebb digitális csatornák az első 5 ok között szerepelnek abban, ha másik pénzügyi szolgáltatóra váltanak.
  • A PSD2-t leginkább kihasználó cégeknek előbb bizalmat és tudatosságot kell építeniük az ügyfelek körében ahhoz, hogy kihasználhassák a piaci lehetőségeket. 
    A PSD2 szélesebb körű sikeréhez szükség van arra, hogy az ügyfelek elfogadják az új lehetőségeket, és hajlandóak legyenek számlaadataikat más felekkel megosztani. Annak ellenére, hogy a KKE-i országok banki ügyfeleinek 26%-a jelezte, hogy új online szolgáltatások érdekében hajlandó lenne számlaadatait más bankkal megosztani, a nyílt bankolás és annak előnyei még nem ismertek az átlagos ügyfelek számára a régióban. Egyértelmű, hogy a PSD2 kínálta piaci előnyök kihasználása érdekében a „kihívóknak” előbb meg kell ismertetniük a közvéleménnyel a digitális PSD2 megoldások előnyeit.
  • Nem várható robbanásszerű változás a PSD2 nyomán – a legnagyobb piaci hatás csak egy – három éven belül várható.
    A PSD2 egyértelműen áttörési lehetőséget jelent, de a piaci bevezetés hosszadalmas folyamat lesz: a legtöbb közép- és kelet-európai és nyugat-európai bank a legnagyobb hatásra a bevezetéstől számított 1– 3 éven belül számít. Egyes nyugat-európai bankok a régió érettebb fintech szektora miatt optimistábbak, és már az első évben előrelépést várnak. Az átlagos elképzelés szerint azonban a PSD2 hatása nem lesz robbanásszerű, sokkal inkább fokozatos és visszafordíthatatlan hatásokra számítunk. Ennek a hosszadalmas folyamatnak oka a szabályozói keret jelenlegi hiányossága, emellett szükséges lenne egyértelmű iránymutatásra az átmeneti időszakot illetően, az API standardok egységesítése, amelyet a valós banki–harmadik fél kapcsolatok tesztelése követ, valamint az ügyfelek képzése.

 

„Meglátásunk szerint a PSD2 nem robbanásszerű, inkább fokozatos változásokat hozhat a pénzügyi szolgáltatási szektorban, ugyanakkor ezek a változások visszafordíthatatlanok lesznek. Aki az új szabályozás által kínált piaci lehetőségeket ki akarja használni, annak bizalmat és tudatosságot kell építenie az ügyfelek körében”mondta Mérth Balázs, a Deloitte Magyarország pénzintézetekért felelős vezetője.

További megállapítások és a felmérés részletes eredményei a Deloitte PSD2 oldalán találhatók 2018. január 15-től.

Hasznosnak találta?