NPL tanulmány 2016

Sajtóközlemények

Magyarországon is felpörgött az NPL aktivitás

Sajtóközlemény

Budapest, 2017. február 23.

Ötödik alkalommal jelent meg a Deloitte nem teljesítő banki hitelekről (non-performing loan, NPL) szóló elemzése, amely a közép-kelet-európai országokban vizsgálja a nem teljesítő hitelek arányát, állományát és a rossz hitelportfóliók piacának alakulását. Az idei tanulmány újdonsága, hogy három balti térségbeli országgal, Észtországgal, Lettországgal, valamint Litvániával is foglalkozik, immár 12 országot lefedve. Az elemzés eredményei szerint a 2015-ös növekedés után, a régió felé irányuló fokozott befektetői érdeklődésnek és a magasabb banki aktivitásnak köszönhetően 2016-ban még tovább növekedett a nem teljesítő hitelportfóliók eladása.

A Deloitte elemzése szerint a nem teljesítő hitelek állománya a közép-kelet-európai régióban 49 milliárd, a balti országokkal együtt összesen 51 milliárd eurót tett ki, amely egybeesik a 2014-től tapasztalható, regionálisan csökkenő trenddel. A 2015-ös mérséklődés fő motorja Magyarország és Szlovénia voltak, előbbiben 31, utóbbiban 20%-kal csökkent az NPL állomány. A 2016-os év hasonló, csökkenő trendet mutatott és a tranzakciók is ezt támasztják alá: a 2016-ban lezárt tranzakciók nominális értéke meghaladta a 4 milliárd eurót.

A nem teljesítő hitelek arányainak 2014-óta tartó csökkenő trendje tovább javult mind az északi, mind a déli országokban, a két terület közötti különbség azonban továbbra is fennmaradt: Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Észtországban, Lettországban és Litvániában 5-10% között mozgott az NPL ráta, míg a déli államokban 10-22% között. A nem teljesítő hitelráták Magyarországon és Szlovéniában javultak a legjelentősebben, előbbiben 3,7, utóbbiban 1,9 százalékponttal.

Ismerje meg teljes tanulmányunkat!

2017-es NPL tanulmány

Bíró Balázs, a Deloitte portfóliókezelési-tanácsadási szolgáltatások közép-kelet-európai vezető partnere a következőképpen vélekedik a régió helyzetéről:A lezárt és még folyamatban lévő tranzakciók volumenének tekintetében a már 2015-ben is jelentős aktivitást mutató Románián és Szlovénián túl 2016-ban már Magyarországon és Horvátországban is felpörgött a tranzakciós aktivitás. Az NPL állományok további csökkenéséhez járulhat hozzá a következő években a hitelek átstrukturálása, ami eszköz lehet az életképes vállalatok és hosszú távon a fizetőképes egyének átmeneti likviditási gondjainak kezelésére és a fenntartható adósságtörlesztés elérésére. További újdonságként említhető, hogy míg korábban szinte kizárólag csak vállalati NPL portfóliók cseréltek gazdát, addig 2016-ban már a lakossági jelzálog portfóliók piaca is elindult.

Ezen túl, a makrogazdasági környezet továbbra is megfelelő alapot biztosított a régiós NPL piac élénküléséhez: mind a tizenkét vizsgált országban növekedett a GDP, ami áttételesen pozitív hatással volt a hitelvisszafizető képességre a lakossági és a vállalati adósok esetében is egyaránt. Ezzel párhuzamosan az ingatlanpiac teljesítménye is javult, és a Deloitte fejlődő tendenciára számít az elkövetkezendő időszakban is, amely befektetői szempontból egy rendkívül fontos indikáció a jövőben várható megtérülések tekintetében.

Régiós szinten megfigyelhető tendencia a szabályozási környezet olyan irányú fejlesztése, amely igyekszik lebontani a nem teljesítő portfóliók eladásának útjában álló akadályokat. Az Európai Központi Bank legfrissebb direktívája átfogó riportálást ír elő a nem teljesítő hitelportfóliókra vonatkozóan. Az előírás érvényes minden, az EKB által felügyelt bankra, áttételesen érintve az EKB által nem közvetlenül felügyelt bankokat is a régióban. A magas NPL rátával rendelkező bankokat pedig egy átfogó NPL leépítési stratégia kidolgozására kötelezi a direktíva, mely további lendületet biztosíthat az NPL piacoknak.

Bíró Balázs hozzátette:A makrogazdasági környezet javulása miatt egyre több bank választja a portfólióeladást a nem teljesítő hitelportfóliók leépítésének eszközéül, amely jelentős befektetői érdeklődéssel párosul. A legnagyobb nemzetközi befektetési alapok ugyan kevésbé érdeklődnek a régió iránt, azonban van 10-15 nagyobb befektető a piacon, akik komoly erőforrásokat csoportosítanak a térségben, és aktívan vesznek részt a tranzakciós folyamatokban. Érdeklődésüket a már említett tényezőkön túl a rendelkezésre álló, növekvő jövedelem, valamint a tranzakciókra egyre nyitottabb bankok is egyaránt erősítik. Az NPL tranzakciós piacok fokozódó aktivitása nyomán már egyre több bank rendelkezik lezárt tranzakciókkal a régióban, ami szintén pozitívan befolyásolja a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát. A Deloitte várakozásai szerint 2017-ben is a tavalyihoz hasonló aktivitásra lehet számítani, mivel az NPL befektetők egyre magabiztosabbá válnak a régió sajátosságaival kapcsolatban, valamint a bankok továbbra is erős hajlandóságot mutatnak a portfólió-értékesítések felé.

Hasznosnak találta?