Jelentős szankciók EPR kötelezettségek nem teljesítése esetén

2023. július 1-jétől jelentősen átalakul Magyarországon a hulladékgazdálkodás rendszere, amely részeként bevezetésre kerül a kiterjesztett gyártói felelősség (”EPR”). Ennek következtében meghatározott termékek esetén számos adminisztratív teher mellett EPR díj-fizetési kötelezettség is felmerül majd a vállalkozások oldalán. Az EPR díjjal kapcsolatos összefoglalónk a következő linken tekinthető meg: 2023. július 1-jétől életbe lép a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere | Deloitte Magyarország. 2023. március 14-én kihirdetésre is került a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) kormányrendelet. Az elfogadott szabályozással kapcsolatos összefoglalónk a következő linken tekinthető meg: Kihirdetésre került a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerét szabályozó kormányrendelet | Deloitte Magyarország.

A rendszer életbe lépése nyomán az érintett társaságoknak – a fizetési kötelezettség mellett - számos adminisztratív teherrel kell szembenézniük, többek között:

• regisztrálniuk kell a koncessziós társaság weboldalán, amely során adatot kell szolgáltatniuk, illetve egyéni teljesítés esetén kezdeményezniük kell a koncesszori alvállalkozói szerződés megkötését;
• 2023. május 31. napjáig a hulladékgazdálkodási hatóságnál ugyancsak kezdeményezniük kell a nyilvántartásba vételüket;
• mentesség alkalmazása esetén a vevőnek a termékek külföldre történő kiszállítására vonatkozó nyilatkozatot, illetve a kiszállítást igazoló fuvardokumentumokat a hulladékgazdálkodási hatóság részére meg kell küldeniük;
• meg kell fizetniük a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat;
• a termék- és hulladékforgalom tételes nyomonkövethetőségét biztosító nyilvántartást szükséges vezetniük, amely alapján negyedévente adatot kell szolgáltatniuk a hulladékgazdálkodási hatóság részére;
• a nyilvántartásban szereplő adataikban bekövetkezett változások esetén pedig kérniük kell a változás átvezetését, illetve a nyilvántartásból való törlésüket.

Amennyiben az egyes kötelezettségek nem, vagy nem az elvárt tartalommal vagy határidőben kerülnek teljesítésre, úgy az ellenőrzésre jogosult hulladékgazdálkodási hatóság kezében többféle szankcionálási lehetőség is van, többek között hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki, amely lehet tételes bírság (pl. 200 ezer forint összegű bírság a hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatási, nyilvántartási és bejelentkezési kötelezettségek nem teljesítése esetén), vagy jelentősebb hulladékgazdálkodási mulasztások esetében, különböző módosító tényezőkhöz hozzárendelt szorzószámokon alapuló akár több milliós bírságtételek is kiszabásra kerülhetnek. Emellett a hulladékgazdálkodási hatóság többféle intézkedéssel is élhet.

Például amennyiben egy gyártó abból kifolyólag, hogy nem kérelmezi határidőben (2023. május 31.) a hulladékgazdálkodási hatóságnál a nyilvántartásba vételét, hulladékgazdálkodási bírságot kaphat, emellett a hulladékgazdálkodási hatóság a körforgásos termékei forgalomba hozatalát - a bejelentkezési kötelezettség teljesítéséig és a nyilvántartásba vételt megelőzően forgalomba hozott körforgásos termékek tekintetében az EPR díj megfizetéséig -, fel is függesztheti. Továbbá, ha a hulladékgazdálkodási hatóság egy költségvetési évben egy társaságot összesen 100 millió forintot elérő bírsággal sújt, az a társaság 2 évig nem részesülhet törvény vagy kormányrendelet szerint meghatározott támogatásban.

Amint a fenti példák mutatják, a hulladékgazdálkodás tekintetében a kiszabható szankciók köre igen széles és jelentős, azonban bizonyos feltételek fennállása esetén van mód mérséklési vagy jogorvoslati kérelemmel élni, amelyek megszövegezésében és a hatósággal való előzetes egyeztetésében szakértőink rendelkezésükre állnak.