Posted: 27 Oct. 2021 5 min. read

#1 Mi az az ESG?

ESG Egyszerűen | Cikksorozat az ESG-ről egészen az alapoktól

Háttér

2021 április 21-én az Európai Bizottság elfogadta a fenntartható finanszírozás csomagot melynek része CSRD javaslat1 mely megreformálja és nagyban kibővíti a közzétételi kötelezettségek körét az NFRD2-hez képest. A megnövelt jogszabályi hatáskör miatt, 2023-tól több mint 50.0003 európai vállalatnak lesz kötelező ESG-vel kapcsolatos közzétételekről jelenteni.  

A Budapesti Értéktőzsde Zrt. ajánlást tett közzé, melyben arra buzdítja a kibocsátókat, hogy év végéig ESG megfelelésre vonatkozó ütemtervet készítsenek és tegyenek közzé. Cikk sorozatot indítunk az ESG témakör áttekintéséről és annak megközelítéséről, mellyel a kibocsátókat támogatnánk a feladat elvégzésében.

Mi az az ESG?

 Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése. Az ESG keretrendszeren belül ezeket pilléreknek nevezzük és ez az a 3 tématerület, amiben a vállalatoktól elvárt a jelentéstétel. Az ESG célja a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomonkövetése.

Miért kell tartósan számolni az ESG-vel?

A világ előtt számos kihívás áll: klímaváltozás, lineáris gazdaságról a körkörös gazdaságra való átállás, a növekvő egyenlőtlenség, a gazdasági és társadalmi igények közötti egyensúly megtalálása. A befektetők, szabályozók, fogyasztók és dolgozók részéről egyre nagyobb az elvárás a vállalatok felé, hogy ne csak a pénzügyi-, hanem a természeti és társadalmi tőkének is jó gondozói legyenek és ennek fenntartásához biztosítsák a megfelelő vállalat irányítási feltételeket. Egyre több befektető veszi figyelembe befektetési döntési folyamataiban az ESG szempontokat, ezáltal e szempontok egyre fontosabbá válnak a tőkebevonás során, részvény- és kölcsöntőke esetében egyaránt.

Mi tartozik a környezetvédelmi pillér alá?

Olyan kibocsátások, mint az üvegházhatású gázok, a lég-, víz- és talajszennyezés. Erőforrás felhasználási kérdések, például, hogy egy gyártó szűz vagy újrahasznosított anyagot használ a termelés során és hogyan gondoskodik egy vállalat arról, hogy a termékeibe bekerült alapanyagok „bölcsőtől a sírig” minél inkább vissza legyenek forgatva a gazdaságba és ne a hulladéklerakóban végezzék. Hasonlóképpen elvárt, hogy a vállalatok gondosan bánjanak a vízkészletekkel. Továbbá olyan földhasználati kérdések, mint az erdőírtás és a biodiverzitás is a környezeti pillér alá tartoznak. Ez alatt a pillér alatt jelentenek a vállalatok arról is, hogy milyen pozitív környezeti hatása lehet az üzleti tevékenységüknek mely akár hosszútávú versenyelőnyt is jelenthet. Jelentéstétel szempontjából elmondható, hogy ez a legkomplexebb pillér.

Mi tartozik a társadalmi pillér alá?

A társadalmi pillér alatt jelentenek a vállalatok arról, hogy hogyan gondoskodnak dolgozóik fejlődéséről, illetve személyügyi kérdésekkel kapcsolatos gyakorlataikról. Itt jelentenek a vállalatok termékeik biztonságáról és minőségéről. Továbbá itt jelentenek az ellátási láncuk személyüggyel, munkahelyi biztonság- és egészségvédelemmel, etikátlan beszállítói magatartással kapcsolatos kérdéseiről (angolul, ESG témában ez utóbbi gyakran „controversial sourcing”-ként kerül említésre). Ahol releváns, elvárás a vállalatokkal szemben, hogy jelentsenek arról, milyen módon biztosítják azt, hogy termékeik és szolgáltatásaik elérhetők legyenek hátrányos helyzetben lévő kisebbségi csoportok számára is.

 Mi tartozik az irányítás pillér alá?

Az irányitás pillér alatt jelentett főbb tényezők a részvényesek jogai, igazgatótanács diverzitása, a vezetőség kompenzációja, illetve hogy az mennyire van összhangban a fenntarthatósági célokkal. Továbbá itt jelentenek versenyellenes magatartással és korrupcióval kapcsolatos tényezőkről a vállalatok.

Mi releváns mindezekből az Ön vállalata esetében?

Természetesen nem minden ESG tényező esetében egyformán érintettek a vállalatok. Például a bankok esetében az üvegházhatású gáz kibocsátások nem annyira lényegesek (egészen precízen ez a scope 1 és 2 kibocsátásokra mondható), mint egy energiaipari cég esetében. Ezeket az egyes szektorok közötti érintettségbeli különbségeket lényegességnek vagy materialitásnak hívjuk (angolul materiality). A vállalatok a rájuk nézve materiális tényezőkről jelentenek. Alapvetően a materiálisi tényezők a pénzügyi materiálitás alapján kerülnek meghatározásra. A pénzügyi materialitás azt jelenti, hogy olyan ESG tényezőket kell lényegesnek tekinteni, melyek hatással lehetnek a vállalat pénzügyi teljesítményére (pl.: váratlan plusz költségek, bírság, brand érték romlása, árbevétel csökkenés mert a fogyasztók elkezdik a fenntarthatóbb alternatívákat választani, stb). Egyre inkább elterjedtté válik az ún. „double materiality” azaz dupla materialitás. A dupla materialitás azt jelenti, hogy a pénzügyileg lényegesnek ítélt tényezők mellett a társadalmi szempontból lényegesnek ítélt tényezőket is figyelembe kell venni a jelentéstétel során.

Hogyan kell jelenteni?

Az ESG-t manapság jelentéstételi keretrendszerként tartják számon a köztudatban, holott eredetileg befektetőknek készült keretrendszer volt, melynek eredeti célja a tőzsdei kibocsátók által közzétett fenntarthatósági információk értékelése volt. Most, hogy az ESG információk iránti kereslet egyre nagyobb, az ESG keretrendszer jelentéstételi keretrendszerré szellemült át. Nincsen sztenderd ESG keretrendszer (még), csak általános konszenzus van arról, hogy milyen fő témákat fed le; adatok szintjén számos eltérés lehetséges. Ebből kifolyólag a vállalatok fenntarthatósági jelentésteli sztenderdek alapján döntik el, hogy mit és hogyan jelentsenek.

A jelentéstétel egy vagy több jelentéstételi keretrendszer mentén szokott zajlani. A két legyakrabban használt jelentéstételi keretrendszer a Global Reporting Initiative (GRI) és a Sustainable Accounting Standards Board sztenderdjei (SASB). A jelentés leggyakoribb formája egy fenntarthatósági jelentés kiadása, de egyre elterjedtebb a vállalatok körében a jelentés helyett vagy azzal együtt az adatok weblapokon való közzététele, ezzel bemutatva a vállalat ESG teljesítményét. 

Lábjegyzet:

1: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2013/34/EU irányelvnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és az 537/2014/EU rendeletnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról. Forrás: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52021PC0189

2: Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve ( 2014. október 22. ) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról. Forrás: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32014L0095

3: Deloitte Luxembourg CSRD: cornerstone of EU’s sustainable finance strategy for quality investor ESG data. Forrás: https://www2.deloitte.com/lu/en/pages/investment-management/articles/csrd-cornerstone-eu-sustainable-finance-quality-investor-esg-data.html

ESG Jelentési Útmutató a Budapesti Értéktőzsde kibocsátói számára 2021

Töltse le a jelentést!

Ne maradjon le a következő részekről,

Iratkozzon fel a cikksorozat hírlevelére!

Kapcsolat

Lépjen kapcsolatba szakértőinkkel!