Posted: 30 Nov. 2021 5 min. read

#3 Milyen kihívások vannak az ESG jelentéstételben?

ESG Egyszerűen | Cikksorozat az ESG-ről egészen az alapoktól

Általánosságban az ESG jelentéstételünk célja a vállalat teljesítmények bemutatása, illetve „ESG vállalat” reputációnk építése. Mit értünk ESG vállalat alatt? Első cikkünkben már említést tettünk erről; olyan vállalat, amely a pénzügyi tőke mellett a természeti és emberi tőkével is jól bánik.

Ahhoz hogy teljesítményünket sikeresen be tudjuk mutatni, alaposan átgondolt adatgyűjtési folyamat kialakítása szükséges. Reputációnk építését leginkább az adatok sikertörténetekbe való foglalásával tudjuk elérni. E cikkünkben először az adatgyűjtési kihívásokkal fogunk foglalkozni, a következő cikkben az adatok sikertörténetekbe való beépítésével.

4 fő kérdéskörre keressük a választ az adatgyűjtés esetében:

  1. Tudnunk kell azt, hogy milyen adatokat gyűjtsünk
  2. Tudnunk kell, hogy kiket vonjunk be a folyamatba
  3.  Tudnunk kell, hogy üzleti folyamatainkban hol találjuk az adatokat
  4. Ki kell alakítanunk egy alapos és jövőbiztos adatgyűjtési folyamatot

Tudnunk kell azt, hogy milyen adatokat gyűjtsünk

Ugyan a jelentésünkhöz választott keretrendszer és a materialitási (lényegességi) mátrix meghatározza számunkra, hogy milyen adatokat kell majd gyűjtenünk, azonban ez a gyakorlatban nem mindig egyértelmű, mert a különböző indikátorok eltérő jelentéstételi határokkal (reporting boundaries) rendelkezhetnek. A jelentésteli határok a saját vállalatunk vagy más entitásokkal való kapcsoltunkból eredő tényezőket (impacts) határozzák meg. Fontos gondoskodni arról, hogy minden tényező jelentéstételi határát megértsük. Vegyük például az irodai energia használatot, pontosabban itt a fűtésre és villamosenergiára felhasznált energiafogyasztásra gondolunk, melyből mindkettő lehet Scope 11 vagy Scope 2üvegházhatású gázkibocsátás (ÜHG), attól függően, hogy az energiát vállalaton belül állítjuk elő vagy szolgáltatótól szerezzük be. A fűtés esetében előfordulhat, hogy épületünk saját kazánnal rendelkezik, így a tüzelésből származó ÜHG kibocsátásainkat Scope 1-be sorolnánk. Ha viszont a fűtést távhővel oldjuk meg akkor a fűtésből származó kibocsátásokat Scope 2-be sorolnánk.

Még egy fontos szempont, hogy nem minden indikátor esetében fogunk közvetlen adatgyűjtést végezni. A fentiekben bemutatott ÜHG kibocsátással kapcsolatos eset ennek tipikus példája. Függetlenül attól, hogy az előzőekben említett kibocsátásainkat Scope 1 vagy 2-be fogjuk sorolni, mindkét esetben tevékenységi adatokat kell gyűjtenünk (eltüzelt üzemanyag vagy vásárolt hő) melyek emissziós tényezőkkel való megszorzása révén fogjuk megkapni az ÜHG kibocsátásainkat. 

Tudnunk kell, hogy kiket vonjunk be a folyamatba

Azt fogjuk tapasztalni, hogy az ESG jelentéstételhez szükséges adatok többsége meg van a vállalatunkba csak ezek az adatok még nem kerültek beépítésre semmilyen hivatalos adatgyűjtési folyamatba és ezért szükséges lesz először megtalálnunk az összes érintett adatgazdát. Érdemes azon adatgazdák meginterjúvolásával kezdeni, akikről tudjuk, hogy biztosan rendelkeznek az ESG jelentéstételhez kapcsolódó adatokkal. Amikor ESG adatszükségleteinket átbeszéljük adminisztratív kollégáinkkal, ügyeljünk arra, hogy teljes képet adjunk az igényeinkről, mert kollégáink biztosan tudnak majd segíteni más érintett adatgazdák megkeresésében. Az interjúk végzése különösen fontos, hogyha vállalatunk sok létesítménnyel, épülettel, gyártási folyamattal rendelkezik. Minél összetettebb vállalatunk, annál több adatgazdát lesz szükséges bevonni a jelentés elkészítéséhez.

Tudnunk kell, hogy üzleti folyamatainkban hol találjuk az adatokat

Miután megismertük a vállalatunkban az összes érintett adatgazdát, fontos feltérképezni, hogy mely üzleti folyamatokhoz kapcsolódó adatokat gyűjtik. Néhány adatpont esetében azok helye egyértelműen beazonosítható lesz, mint például a társadalmi pillér alá tartozó, személyügyi osztályról begyűjthető adatok, de ettől függetlenül érdemes összeírni minden adat helyét az adatgyűjtési folyamat folytonosságának biztosítása érdekében. Néhány példa arra, hogy milyen üzleti folyamatokból kell majd adatot gyűjteni:

  • Repülés és taxi szolgáltatási adatok az utazási irodától, illetve a taxi társaságtól
  • Nyersanyag adatok a beszállítóktól (hogyha vállalatunk gyártással foglalkozik)
  • Villanyszámlák minden üzleti egységtől, létesítménytől
  • Helyszíni tüzelésből eredő ÜHG kibocsátások

Azért fontos feljegyeznünk, hogy mely adatok honnan származnak, hogy a személyzeti változások ne veszélyeztessék a jelentéstételi folyamatok folytonosságát. Tanácsadási tapasztalataink alapján úgy látjuk, hogy személyzeti változásokból adódó folytonossági problémák gyakoribbak az indokoltnál, mert ez a lépés nem kerül elvégzésre az első jelentés készítése során és így ha távozik egy adatgazda, aki ismeri az összes adatforrást egy ESG tényezőhöz, akkor jelentéstételi folyamatunk megakadhat.

Hogyan alakítsunk ki alapos, jövőbiztos adatgyűjtési folyamatot

Ugyan időigényes feladat, de érdemes dokumentálni minden jelentéstételi indikátor esetében a következőket:

  • Az adat honnan származik? - vállalaton belüli vagy valamilyen vállalatunkkal kapcsolatban lévő entitástól származik
  • Az adat egy helyen megtalálható vagy pedig több üzleti egységtől szükséges begyűjteni?
    • Ha igen, melyek ezek az üzleti egységek?
  • A gyűjtött adat aktivitási adat, amit valamilyen becslésben kell felhasználnunk?
    • Ha igen, milyen más adatokra van szükségünk a becsléshez (például kibocsátási tényezők)?
  • Ki a jelenlegi adatgazdája az adatoknak?

Azzal, hogy egy dokumentumban nyilvántartjuk, hogy hogyan jelentünk minden indikátorunk esetében, biztosítani tudjuk adatgyűjtési folyamataink folytonosságát. Ez látszólag egyértelmű lépés, de gyakran nem kerül elvégzésre kezdő jelentésírók által, mert ennek a lépésnek a tényleges érteke csak 1 évvel később lesz szembetűnő, mikor már a következő jelentésünket készítjük. Amikor jelentésünket készítjük, próbáljuk meg szem előtt tartani azt, hogy mostantól ezt a folyamatot minden évben meg fogjuk ismételni és jelentéstételi folyamatainkat próbáljuk meg ennek megfelelően kialakítani. 

Lábjegyzet

1: Scope 1 ÜHG kibocsátás – azon ÜHG kibocsátások melyek a vállalat irányítása vagy tulajdona alá tartozó üzleti egységekből származnak

2: Scope 2 ÜHG kibocsátás: azon ÜHG kibocsátások melyek a vállalat által vásárolt hő, villamosenergia, hűtés vagy gőz előállításából származnak.

Ne maradjon le a következő részekről,

Iratkozzon fel a cikksorozat hírlevelére!

Kapcsolat

Lépjen kapcsolatba szakértőinkkel!