Posted: 27 Jan. 2022 5 min. read

#4 Hogyan építsük be az ESG-t vállalatunk értékteremtő narratívájába?

ESG Egyszerűen | Cikksorozat az ESG-ről egészen az alapoktól

Hogyan építsük be az ESG-t vállalatunk értékteremtő narratívájába?

Az elmúlt 30 évben a vállalati kommunikáció fontos részévé vált az adott cég „mögöttes története”, azaz saját narratívája arról, hogy milyen értéket képvisel és teremt fogyasztóinak. A vállalatoknak már nem pusztán gazdasági teljesítményről kell jelenteniük, hanem be kell számolniuk gazdasági és a társadalmi hatásaikról is.

Még az olyan egyszerű, homogén szolgáltatást biztosító vállalatok, mint egy távhő szolgáltató is már értékteremtő narratíva részeként mutatja be tevékenységét. Más szóval, egy távhő vállalat nem hőt, hanem meleg családi otthont biztosít. Vagy egy üdítőital gyártó már nem csak szomjoltó italt készít, hanem egy családi összejövetel nélkülözhetetlen kiegészítőjét. 

Be kell építenünk tehát az ESG tényezőket vállalatunk értékteremtő narratívájába is, hogy az ESG vállalati tevékenységünk szerves részévé váljon, és sikeresen jelenthessünk róla. Már elvárás az érintett felek (stakeholderek) részéről, hogy a fenntarthatóságot figyelembe véve teremtsünk értéket.

A franciaországi Deloitte a világ egyik legismertebb gyorsétterem láncnak segített átalakítani az értékteremtő narratíváját a fenntarthatóság beépítésével. A márka számos negatív megítéléstől szenvedett, többek között a munkavállalókkal való bánásmódja, a környezetre gyakorolt hatása és az egészségtelen étkezés népszerűsítése miatt (ezek mind ESG szempontok, melyek a környezeti és társadalmi pillérek alá tartoznak). Összeségében, a helyi, francia gasztrokultúrában élő fogyasztók idegenkedtek a gyorsétterem kínálatától.

Mérjük fel értékláncunk ESG hatásait!

„ESG vállalat” reputációnkat csak tartós teljesítménnyel és kellő transzparenciával tudjuk kialakítani. Annak érdekében, hogy az ESG szempontokat beépítsük az értékláncunkba, először fel kell mérnünk, hogy az milyen ESG hatásokkal jár és milyen kockázatokat rejt magában: a pozitív és negatív hatások bemutatása egyaránt fontos. Ezután, - ahogy előző cikkeinkben is tárgyaltuk - meg kell ismernünk, hogy iparágunkban mely hatások számítanak materiálisnak (lényegesnek). Ha tudatlanságból vagy a negatív hatások elrejtése céljából nem jelentünk minden materiális hatásról, az szembetűnő lesz a jelentésünket alaposan áttekintő ESG értékelő ügynökségeknek és befektetőknek. Ha nem jelentünk tehát valamilyen a ESG hatásról vagy kockázatról az eredményezheti azt, hogy egy potenciális befektető negatívan ítéli meg ESG profilunkat vagy egy ESG értékelő ügynökségtől alacsony értékelést kapunk, függetlenül attól, hogy a valóságban milyen jól kezeljük az adott kockázatot.

A franciaországi Deloitte támogatta a gyorsétterem francia ellátási láncának újrastrukturálását, így ma már a vállalat élelmiszer beszállítói 75%-ban franciaországi vállalatok: csökkentve ezzel a szállításból származó negatív hatásokat és javítva a vállalat társadalmi megítélését. A franciaországi Deloitte azzal is segített a vállalatnak javítani az ESG teljesítményét, hogy közösen kidolgoztak egy ökocsomagolásra, szelektív hulladékgyűjtésre és szemetelés csökkentésére épülő fenntartható hulladékgazdálkodási stratégiát.

Hosszú távú gondolkodás = hosszú távú siker

Szinte biztos, hogy vállalata rendelkezik tervekkel arról, hogy a következő 5 évben hogyan kíván növekedni. Az érdekelt felek (stakeholderek) részéről ma már elvárás, hogy a növekedési terveikbe a vállalatok beépítsék az ESG szempontokat. Bizonyos iparágakban (luxus divat vagy tanácsadás) a nagyvállalatok kredibilis ESG vállalások hiányában már nem igazán tudják folytatni üzleti növekedésüket vagy piaci részesedésük megőrzését. Mi a Deloitte-nál (globális szinten) már elköteleztük magunkat amellett, hogy 2030-ra elérjük a net zéró ÜHG kibocsátási szintet. Idővel minden iparág elvárás lesz az e fajta elköteleződés.

Miután megvizsgáltuk a különböző hatásokat az értékláncunk mentén, és átlátható módon jelentést készítettünk róluk, a következő lépés az egyes hatások felmérése. Ekkor döntenünk kell arról, hogy mely témában tudunk célokat és határidőket megfogalmazni, illetve ütemtervet kell készítenünk ezek megvalósítására. Az olyan hatások esetében, ahol még adatgyűjtési hiányosságaink is vannak, értelemszerűen első lépés az adatgyűjtés fejlesztése lesz.

Az értéklánc mentén jelentkező hatások tekintetében számos célt tűzhetünk ki, például:

  • Az alkalmazottak képzése a fenntartható növekedés támogatása érdekében
  • Energiahatékonysági és ÜHG kibocsátás-csökkentési célok
  • A szűz erőforrások felhasználásának csökkentése, illetve másodlagos nyersanyag felhasználás arányának növelése, például a csomagolásban
  • A vállalat logisztikai és személyzeti járműparkjának villamosítása

A franciaországi gyorsétterem esetében az ESG-tényezők üzleti tevékenységükbe történő integrálásának megvalósítása 10 évig tartott, és országos szinten 1400 éttermet érintett.

A vállalati szintű részvétel kulcsfontosságú!

Annak érdekében, hogy vállalatunk ESG célú erőfeszítései sikeresen megvalósuljanak, gondoskodnunk kell arról, hogy vállalatunk minden szintjét bevonjuk a kezdeményezéseinkbe. A legfelsőbb vezetőktől a gyakornokokig, fontos, hogy minden munkavállalónk résztvevője legyen ESG kezdeményezéseinknek.

Ezenkívül lényeges még, hogy a vállalaton belüli ösztönzők összhangba legyenek az ESG célú erőfeszítéseinkkel. Jó gyakorlatnak számít például, ha a vezetői javadalmazás nemcsak a pénzügyi teljesítménnyel van összefüggésben, hanem a vállalat ESG teljesítményével is. Fontos, hogy lehetőséget és ösztönzőket biztosítsunk az alkalmazottak számára, hogy saját ötleteikkel hozzájárulhassanak a vállalat ESG célú erőfeszítéseihez. Bevált gyakorlat továbbá ESG „nagykövetek” vagy „bajnokok” kijelölése is, akik az ESG erőfeszítések aktív képviselőiként támogatják azok megvalósítását. Ezenkívül, kiemelt jelentőségű, hogy a támogatói feladatokat ellátó kollegák számára biztosítsuk, hogy az ESG jelentés készítésben való részvétel, ne csak egy plusz kötelesség legyen, hanem a munkakörük szerves része.

Franciaországban a gyorsétterem EcoProgress kezdeményezésének részeként EcoProgress nagyköveteket nevezett ki, akik az ESG adatok gyűjtésére és elemzésére lettek kiképezve. Amellett, hogy ez segített az étteremnek megvalósítani ESG kezdeményezéseit, értékes továbbképzési lehetőséget is biztosított az egyébként felsőoktatási végzettséggel nem rendelkező dolgozók számára, hiszen a munkaerőpiacon jelenleg is keresett adatelemzési készségeket szerezhettek. A gyűjtött adatok az gyorsétterem globális, 35%-os üvegházhatású gázkibocsátás csökkentés elköteleződéshez biztosítanak adatot.

Kommunikáljuk ESG integrációs erőfeszítéseinket!

A vállalatunk értékteremtési narratívájába beépített ESG szempontokat érdemes adatokkal alátámasztott sikertörténetekkel kommunikálni. Az adatok önmagukban túl szárazok és nem feltétlenül van információ tartalmuk megfelelő kontextus nélkül. Ha adatokkal alátámasztva mutatjuk be, miképp csökkentettük hatásainkat, hogyan fejlesztettük munkavállalóink képességeit, illetve hogyan hoztuk összhangba vállalatirányításunkat a fenntarthatósággal, olyan sikertörténeteket tudunk kommunikálni, amelyek építik vállalatunk ESG reputációját.

Az EcoProgress kezdeményezés és a Deloitte France segítségével a gyorsétterem az ESG szempontok beépítésével átalakította értékláncát és értékteremtési narratíváját. Manapság Franciaország a vállalat legnagyobb európai piaca és globális szinten második az Egyesült Államok után. Az átlag vásárlónkénti költés Amerikában 5 USD, míg Franciaországban ez közel 25 USD. 

Tudjon meg többet arról, hogyan építette be az ESG-t értékajánlatába egy világhírű márka a Deloitte France segítségével!

Ne maradjon le a következő részekről,

Iratkozzon fel a cikksorozat hírlevelére!

Kapcsolat

Lépjen kapcsolatba szakértőnkkel!